Hugo Chávez venezuelai államfő hosszú távú fegyverzetfelújító programjának része a vásárlás, amely éles bírálatokat kapott az Egyesült Államok kormányzatától. A dél-amerikai ország hadügyminisztere tavaly tárgyalt orosz tengeralattjárók beszerzéséről is, és az idén júniusig érkezik meg a szintén tavaly vásárolt 100 ezer kalasnyikov első szállítmánya. Hugo Chávez tervei szerint kétmillióra fog nőni a tartalékos hadsereg létszáma, ezért az elnök azt fontolgatja, hogy megvásárolja az orosz gépfegyverek licencét, mert kevés lesz a 100 ezer darab.
Chávez nemcsak orosz fegyverzettel akarja felújítani hadseregét. A spanyol hadügyminiszter tavaly novemberben megállapodott spanyol fegyverzet eladásáról Venezuelának, amelynek értelmében Venezuela spanyol gyártmányú katonai szállítógépeket és parti őrhajókat vásárolt. Az Egyesült Államok azonnal tiltakozott, mert a repülőgépekben amerikai technológiát alkalmaztak, és megtiltotta, hogy Spanyolország leszállítsa a gépeket az egyre inkább ellenségként kezelt országnak. A spanyol állam úgy próbálta áthidalni a nehézségeket, hogy felajánlotta a nagyhatalomnak, más technológiát fog alkalmazni a szállítógépekben, de ez a megoldás sem nyerte el a Bush-kormányzat tetszését.
Ugyanekkor Venezuela Brazíliától is vásárolt volna vadászgépeket, de az Egyesült Államok ez ellen is tiltakozott, sőt meg is hiúsította a tranzakciót. Hugo Chávez a spanyol kormány megingására azzal rukkolt elő, hogy kilátásba helyezte: ha Spanyolország enged az Egyesült Államok nyomásának, akkor felmondja a szerződést, és más államoktól, például Oroszországtól vagy Kínától vásárol nemcsak repülőgépeket, hanem hajókat és katonai szállítógépeket is.
Spanyolország így kényes helyzetbe került. A spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero ugyanis az iraki spanyol csapatkivonások bejelentése és végrehajtása óta képtelen rendezni kapcsolatát az Egyesült Államokkal, pedig kormányprogramja szerint baráti államnak tekinti a szuperhatalmat. De George W. Bush amerikai elnök nem felejtette el a spanyol miniszterelnöknek, hogy két évvel korábban „cserbenhagyta szövetségeseit” Irakban, és kerüli a vele való személyes találkozást. Bár kormányának már négy tagja is találkozott Bush elnökkel, Zapatero nem jutott tovább néhány perces személyes találkozóknál. A szuperhatalom finom nyomásgyakorlásokkal érezteti nemtetszését, és Zapatero azóta lassan, de biztosan közelít az Egyesült Államokhoz. A múlt hónapban járt Madridban Thomas Shannon, az amerikai külügyminisztérium magas rangú hivatalnoka, hogy közelítsék egymáshoz a két ország latin-amerikai politikáját. A tárgyalások végén kiadott közös nyilatkozat ennek szellemében született: „Spanyolország és az amerikai nagyhatalom számára az a fontos, hogy közös politikát kövessenek az amerikai kontinensen”, nyilatkozta az amerikai kormányhivatalnok. Az Egyesült Államok és Spanyolország közeledése azóta gyorsult fel, amióta a venezuelai államfő szövetségese, az új bolíviai elnök, Evo Morales nemcsak meghirdette új energiapolitikáját, hanem a tettek mezejére is lépett. Ennek első kárvallottja éppen a legnagyobb spanyol olajkitermelő cég lett – Bolívia rendelkezik a földrész második legnagyobb földgázkészlete felett –, de az Egyesült Államok ugyancsak félti háttérbe szoruló pozícióit a térségben.
origo.hu
Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál
