Ismét leminősítették hazánkat

Három hónapon belül a harmadik pofont kapta meg a hitelminősítőktől tegnap Magyarország. Adóskockázati besorolásunk kilátásait ezúttal a Moody’s rontotta le. Az MSZP Orbán Viktort hibáztatja, a forint zuhan.

Leminősítést valószínűsítő negatív osztályzatra rontotta le hazánk adóskockázati besorolásának kilátását tegnap a Moody’s Investor Service, amely – a Fitch decemberi és a Standard & Poor’s hitelminősítő januári visszaminősítéseihez hasonlóan – a romló magyar költségvetési helyzettel indokolta döntését. Az újabb figyelmeztetésre Veres János pénzügyminiszter úgy reagált, hogy ha az MSZP kap bizalmat a választásokon, akkor a megalakuló új kabinet sürgősen az Országgyűlés elé terjeszti az államháztartás strukturális változtatására vonatkozó javaslatait. Az MSZP frakciója közleményében személyesen Orbán Viktort és „ígérgetési kampányát” tette felelőssé a visszaminősítésért. Kóka János gazdasági miniszter szerint a politikai elitet figyelmeztetni kell: a következő ciklust az államháztartás rendbetételével kell kezdeni.
*
Ezzel szemben Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa közölte: a hitelminősítő döntése arra utal, hogy a kormány elvesztette a hitelét, és a gazdaságpolitikában azonnali változtatásra van szükség. Mint ismert, január 26-án a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard&Poor’s adott negatív kilátást a magyar adósságra, tavaly december 6-án pedig a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings sorolta vissza a közepes befektetői sávba hazánkat. Az S&P januári döntése után Veres János pénzügyminiszter és Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára „a felelőtlen gazdasági ígéreteket” és Orbán Viktort tették felelőssé a visszaminősítésért, az intézet vezető elemzője azonban a kormányzati nyilatkozatok után egyértelművé tette, hogy figyelmeztetésüket a magas államháztartási hiány, a gyorsan emelkedő államadósság, és a növekvő kockázatok miatt adták ki.
A Moody’s visszaminősítésének hírére eséssel reagált a forint. Az Államadósság Kezelő Központ tegnapi kincstárjegy-aukcióján az állampapírok átlaghozama 6,16 százalékra emelkedett, azaz a magyar államadósság finanszírozása ismét drágult.
Nagymértékű tőkekivonásról számolt be a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett jelentése is, amely szerint a tavalyi utolsó negyedévben több mint 120 milliárd forinttal csökkent a külföldiek állampapír-állománya, részvényeik összértéke pedig csaknem 650 milliárd forinttal esett vissza. A jegybank szembetűnő változásnak értékeli azt is, hogy a tavalyi második fél évben a külföldi befektetők közel egyharmadára csökkentették rövid lejáratú kincstárjegyeik állományát, miközben tavaly október–decemberben több mint 100 milliárd forinttal mérsékelték a hosszú lejáratú állampapírjaik állományát.
Elemzők a forint és a magyar állampapírpiac alakulásával kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a feltörekvő piacok közül a magyar gazdaság a legérzékenyebb a külső pénzügyi változásokra, s a Moody’s visszaminősítése miatt a piacon észlelt negatív folyamatok az elkövetkező napokban még inkább felerősödhetnek. Az Economist legfrissebb előrejelzése szerint a 25 vizsgált, feltörekvő piaci ország közül – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is hazánk szorul a legnagyobb mértékű külső forrásbevonásra annak érdekében, hogy hiányát finanszírozni tudja.