Kelendő a döghús Hernádcécén

Állattetemeket vittek el a napokban a hernádcécei sertéstelepről. Még nem tudni, hányan fogyasztottak a – valószínűleg betegségben elhullott – disznók maradványaiból. A rendőrség ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés miatt indított eljárást. Az ügynek egyelőre egy gyanúsítottja van. A dögszerzés önmagában nem bűncselekmény, a rossz hús továbbadása, felkínálása másnak azonban törvénybe ütközik.

Sertéstetemeket hordott el helybéliek egy csoportja egy hernádcécei húsüzemből. Az állatok maradványaiból ételt készítettek, de az alapanyagból másoknak is adtak a borsodi településen. Az encsi kapitányság a rendőrség közleménye szerint nyomozást indított ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés bűntette miatt. A feljelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságra érkezett, így az elsődleges vizsgálati cselekményeket a megyei nyomozók a területileg illetékes rendőrökkel közösen végezték el. Egy hernádcécei férfit gyanúsítottként hallgattak ki, az ő lakásában a házkutatáskor húsféleségeket foglaltak le, amelyeket szakértői vizsgálatra Debrecenbe szállítottak. Az elfogyasztott sertések zöme az eddigi adatok szerint tüdő-, illetve mellhártyagyulladásban pusztult el. A rendőrök a szakértői jelentés ismeretében döntenek arról, hogy milyen irányban folytatódjék az eljárás. Arra kíváncsiak, milyen veszélynek volt kitéve az, aki evett a húsból.
A dögszerzés önmagában nem bűncselekmény, a rossz hús továbbadása, felkínálása másnak azonban törvénybe ütközik. Értesülésünk szerint nem pénzért cserélt gazdát a szétbontott tetemből készült húsáru, hanem kézen-közön vándorolt egyik családtól a másikig. Kereskedelmi, bolti forgalomba sem került belőle.
A megye több településén és Miskolcon, a Búza téri piac pecsenyesütőinél is ellenőrzéseket tartottak az elmúlt hét végén az ÁNTSZ munkatársai. Összesen 21 vendéglátó- és étkeztetőegységet vizsgáltak meg, különös gondot fordítva a húsfélék eredetének igazolására. Valamennyi helyen számlákkal igazolták a hús eredetét – nyilatkozta tegnap az MTI-nek Radóczy Mariann, a borsodi ÁNTSZ ügyeletes orvosa.
A helybeliek szerint többéves hagyomány keltette fel a napokban a közvélemény érdeklődését, a hernádcécei sertéstelepen ugyanis a rendszerváltás óta minden reggel megjelennek a környékbeli romák. Műszakváltás után, hat és fél hét körül a gondozók kézikocsikkal hordják ki az állati tetemeket a tárolókonténerhez. Tucatnyi ember várja őket, s az alkalmi hentesek nagy szakértelemmel válogatják szét a használható és felesleges árut. Van, aki egyben visz el malacot, a többség viszont késsel, bárddal felszerelkezve érkezik a helyszínre. A combot, lapockát, karajt, a belsőséget feldarabolják, majd csak az ehetőnek vélt húsdarabokat viszik haza.
A félszáz gondozó egyike közölte: hallgatólagos egyezség alapján a vezetők közül senki sem tiltakozik amiatt, hogy elhordják az elhullott állatokat, mert legalább addig is békén hagyják az egészséges sertéseket, nem kell tartani a sorozatos lopásoktól. Korábban biztonsági őrök óvták a telepet, de túl drágának bizonyult a védelem, ezért az utóbbi időben mindössze egy éjjeliőr, valamint az ügyeletes ellető dolgozik éjszakánként. Bűncselekmény mostanában nem történt, a reggeli „húskiszállítás” viszont a hernádcécei élet szerves részévé vált.
Az alsócécei G. János szerint az összeszedett állatoknak többnyire semmi bajuk sincs, a pusztulás oka leginkább az ellés, valamint az, hogy a hízók agyontapossák egymást. Egy vizsolyi férfi azt mondta: évek óta hordja a sertéscombot és belsőséget népes családjának, eddig azonban semmilyen betegség nem ütötte fel a fejét a házban. – Jól meg kell főzni a húst, aztán semmi gond – folytatta. – A belsőségből különösen finom ételeket készítenek az asszonyok, átmosott belekbe töltik az ízletes krumplihurkát.
A Szerencsi Mezőgazdasági Rt. telepén tizenhatezer sertést tartanak. Tóth Imre, a korábbi tenyésztési vezető felhívta a figyelmet, nyugdíjba vonulása előtt már fénykorát élte a dögevés a környéken. Az elhullott állatok aránya meghaladja a tíz százalékot Hernádcécén, tehát évente körülbelül ezerhatszáz sertés pusztul el. E kategóriába tartozik a szopós malac, a hízó, az anyadisznó és a tenyészkan is, tehát a napi veszteség számottevő. Öt-tíz ember várja reggelenként az éjjeli termést a tetemtárolónál, s mielőtt összekeveredhetne a friss hús a régivel, átveszik a gondozótól. Tóth Imre szerint sokan élnek a helyi „húsiparból”. – Azok is mennek a dögért, akik sosem fogyasztanák el. Olcsón eladják a húst az ismerősöknek, s a pénzért rendes ételt vesznek maguknak.
A Szerencsi Mezőgazdasági Rt. vezetőjét lapzártáig nem értük el.