Koalíciós csetepaté a félmúltról

Keltsük életre az ügynöktörvényt, hogy a probléma még ebben a ciklusban lezárulhasson – indokolta meg Fodor Gábor (SZDSZ), hogy miért terjeszt be e hét elején zárószavazás előtti módosító javaslatot az Alkotmánybíróság által elutasított jogszabályra vonatkozóan. Az MSZP köti az ebet a karóhoz: alkotmánymódosítás nélkül nem lesz megismerhető a múlt. A Fidesz szerint a ciklus végén nem ez a legsürgetőbb ügy.

Kudarcnak nevezte Fodor Gábor az ügynökkérdés eddigi jogi szabályozása terén, hogy az iratok egynegyede még mindig az állambiztonsági szolgálatok utódszerveinél van, azaz nem ismerhető meg. A igazságosság érvényesülését, a nemzeti önismeret fejlődését szerinte hátráltatja az is, hogy szűk és bizonytalan azon közszereplők köre, akik múltjának, adatainak a megismerése közérdek. Ezekre hivatkozva Fodor azt szorgalmazza, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló – a taláros testület által visszadobott – egységes javaslatot az ő zárószavazás előtti módosító javaslatának a beépítésével fogadja el az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament. Indítványa tartalmazza a közszereplők körének részletesebb meghatározását, bővítését (például az egyházi vezetőkével), illetve azt, hogy egy történészekből álló bizottság felügyelje minél több irat kutathatóvá tételét. Lapunk kérdésére, azért nem kíván-e lépni, hogy a titkosrendőrség működtetőire, a jelentések felhasználóira is fény derüljön, Fodor azt felelte, már most is teljes szabadság érvényesül e téren, más kérdés, hogy a nagyközönséget sokkal jobban érdekli az ismert emberek hálózati együttműködése. Arra, hogy ha elítéli a múlt rendszer működtetőit, miért vállalt szerepet Horn Gyula kormányában, Fodor azt felelte, az akkori MSZP– SZDSZ-koalíció megkötését az ország érdeke kívánta.
Tóth Károly (MSZP) Fodor Gáborral vitába szállva azt állította lapunknak, a múlt teljes feltárását csak saját pártja akarja. A szerinte ehhez szükséges alkotmánymódosítást – amelyet Hiller István szocialista pártelnök is sürgetett a hét végén – az SZDSZ leszavazta jó fél éve, holott ha nem mondja ki az alkotmány, hogy a múlt megismerése közérdek, akkor nincs mód a személyes adatok védelmének a relativizálására. Úgy vélte, hiába határoznák meg pontosabban a közszereplők körét. Valakik, akik eddig is azok múltját borították, akikét akarták, később is tovább csemegéznének.
– Jobban örülnék, ha a koalíció partnerei most már nem az ügynöktörvénnyel kapcsolatos nézeteltéréseikre pazarolnák energiáikat, hanem ehelyett a garanciatörvény és a munkahelyteremtést szolgáló jogszabály meghozatalával, valamint a munkanélküliség megoldásával törődnének kormányzati tevékenységük maradék idejében – reagált a nyilatkozatokra Demeter Ervin (Fidesz).
Mécs Imre SZDSZ-es képviselő közben azt kérte az Országgyűlés elnökének írt levelében, hogy a parlament sürgősséggel tárgyalja az egykori ügynökök átvilágításáról szóló, több mint egy éve benyújtott törvényjavaslatot.