Elfogatóparancsot adott ki egy bolíviai ügyész a spanyol–argentin Repsol-YPF bolíviai leányvállalatának elnöke ellen. Az Andina a vád szerint 230 ezer hordó nyersolajat csempészett ki az országból 2004 és 2005 júniusa között. A leányvállalat vezetője – aki jelenleg nem tartózkodik Bolíviában – megdöbbent a vádak hallatán, de közölte, hogy néhány napon belül visszatér, és áll a bolíviai hatóságok rendelkezésére.
A spanyol–argentin olajcég nem az első pofont kapja Bolíviától. Evo Morales, Bolívia első indián származású elnöke tavaly decemberi választási győzelme előtt kilátásba helyezte, hogy államosítja az ország természeti kincseit, és felülvizsgálja a külföldi cégekkel kötött szerződéseket. A spanyol–argentin cég részvényei zuhanni kezdtek a madridi tőzsdén Morales győzelmének hírére. Januárban Evo Morales ezért Spanyolországba utazott beiktatása előtt, hogy megnyugtassa a Bolíviában érdekelt spanyol befektetőket, és megígérte, hogy figyelembe veszi a spanyol érdekeket. José Luís Rodríguez Zapatero máris aggodalmát fejezte ki az esemény miatt, és kijelentette, hogy az eset rossz hatást gyakorol a bolíviai–spanyol viszonyra.
Bolívia rendelkezik Dél-Amerikában a második legnagyobb földgázkészlettel – Venezuela mögött –, Madrid pedig a második legnagyobb külföldi befektető a térségben – az Egyesült Államok után.
A spanyol befektetések azóta kerültek nehéz helyzetbe, amióta Madrid – legalábbis Hugo Chávez, Venezuela elnöke szerint – az iraki kivonulás ellenére egyre nyilvánvalóbban közeledik az Egyesült Államokhoz. Madrid tehát válaszút elé került: vagy a mind jobban bal felé forduló latin-amerikai kormányokat képviseli, vagy az Egyesült Államokét. Középút nincs.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
