Térdig állunk a devizahitelben

Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben – a háztartások által felvett hiteleken belül – a devizahitelek aránya 2001 végétől tavaly szeptemberig – derül ki a Világbank legfrissebb jelentéséből, amely szerint a 2001-ben regisztrált, 29,6 százalékos devizahitelezési arány tavaly szeptember végére 44,1 százalékra emelkedett hazánkban, miközben a többi közép- és kelet-európai uniós országban ennél jóval kisebb volt az eladósodás mértéke. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizaalapú kölcsönök térnyerése leginkább a fogyasztási hiteleknél mutatkozott meg: tavaly 477 milliárd forint értékben vettek fel hiteleket a háztartások, amelyből mindössze hatvanmilliárd forintot tett ki a forintadósság.
Eközben a Reuters hírügynökség tegnap közzétette az új uniós tagállamok euróbevezetési dátumáról szóló felmérését, amely szerint hazánk – Lengyelországgal együtt utolsóként – csak 2012-ben vagy még annál is később képes csatlakozni az eurózónához az államháztartási problémák miatt. Magyarország helyzete kapcsán a hírügynökség által megkérdezett külföldi elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány előrejelzésében ugyan 6,1 százalékos GDP-arányos idei hiány szerepel, ám a deficit ennél lényegesen magasabb lehet.

Ismét jenben adósodunk el. Hétéves futamidejű, 25 milliárd japán jen összegű kötvénykibocsátás megszervezésére adott mandátumot az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) a Daiwa Securities és a Nikko Citigroup pénzintézetnek – közölte az ÁKK tegnap az MTI-vel. A kötvény kibocsátása és árazása március első felében várható. A befolyó összeget az ÁKK az idén lejáró államadósság finanszírozására használja fel.