Pedig a Gyurcsány ellenőrzése alatt álló Altus Rt.–GPS Kft. konzorcium éppen azért vehette meg aprópénzért a privatizáció évében 6,5 milliárd forintos árbevételt elérő és kétszázmillió forint nyereséget termelő Motim Kft.-t, mert elvállalta a timföldgyártás hét évtizede alatt az érzékeny szigetközi ivóvízbázis fölé felhalmozott három és fél millió tonnányi vörös iszap ártalmatlanná tételét. Gyurcsányék ötmillió forintos önerővel indultak neki a Horn-kormány idején kiírt privatizációs pályázatnak, a vállalat 705 millió forintos vételárát az akkor még állami kézben lévő Magyar Hitelbank nyújtotta 700 millió forintos kölcsönből sikerült csak fedezniük. A pénzintézet elnöke ez idő tájt Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa volt. Az ÁPV Rt. jóváhagyásával kötött szerződésben a vállalat értékéhez mérten szerény vételár mellett a vevők vállalták, hogy másfél milliárdot költenek el a vörösiszap-tározók szigetelésére és lefedésére. Az állam ekkora bevételről mondott le azért, hogy a Mosonmagyaróváron élőknek ne kelljen tovább szenvedniük a tározókból eredő mérgező porviharoktól. A munkálatokat csak Gyurcsány kormányfői kinevezése után, a múlt évben fejezték be.
Részletek a 9. oldalon
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben