A penge élén táncoltak

A Domino-BHSE férfi-vízilabdacsapata szerda éjjel 11-8-as vereséget szenvedett az olasz Pro Recco otthonában az Euroliga negyeddöntőjének első mérkőzésén. És ennek még örülnie is kell. Annak legalábbis mindenképpen, hogy 11-5-ös hátrányból sikerült visszahozni a továbbjutás esélyét, méghozzá úgy, hogy az ellenfél utolsó momentuma egy elhibázott büntető volt, a Honvédé ellenben egy gól, két másodperccel a duda előtt.

Kovács István vezetőedző persze így sem boldog. Bizakodóbb, mintha megmaradt volna a féltucatnyi különbség, de ugyanannyira kritikus: „Örülhetünk, de sírnunk is kell, mert 11-5-ig lepadlóztak minket az olaszok. Elöl hihetetlen helyzeteket alakítottunk és hagytunk ki, hátul pedig a gyermekbajnokságban látható gólokat kaptunk. Szívós Marci például úgy lőtt hármat, hogy egyszer tíz méterről talált be, kétszer pedig a kezére passzoltuk a labdát, és egy az egyben megúszhatott. Ilyen szintű csapatnál, mint a miénk, természetesen minden mentegetőzésként hat, mégis megemlítem, hogy a lágyékhúzódásával bajlódó Biros Péter beinjekciózva is megpróbálkozott a játékkal, de csak egy negyeden át bírta, egyébként pedig a csapat fele azért volt gyenge, mert végigbetegeskedte a múlt hetet, és nem edzett, a másik meg azért, mert három bajnokit vívott a betegek helyett is.” Az első számú feladat ezért Kovács szerint most nem is sportszakmai, hanem egészségügyi: „A visszavágót csak négy hét múlva rendezik, Birosnak addig tüzetesen ki kell vizsgáltatnia magát. Ha ennek fél hónap kihagyás az ára, akkor annyi. A betegeket pedig edzésre sem engedem, legalább a többieket ne fertőzzék meg. Aztán április 19-én megkíséreljük a háromgólos győzelmet, hogy legalább a hoszszabbítást elérjük. Mert erre még van remény, 11-5-nél a penge éléről táncoltuk vissza magunkat.”
A Recco egyik legjobbja, a háromgólos Szívós Márton – őt csak Madaras Norbert múlta felül négy találatával – logikus módon a tükörképét látta és érezte annak, mint egykori edzője, Kovács: „Előzetesen örömmel elfogadtam volna a 11-8-as győzelmet, de most kicsit keserű a szám íze és a társaimé is. A hat gól persze túlzás lett volna, de a három mindvégig benne volt a meccsben, mert mi valamennyivel talán erőn felül pólóztunk, a Honvéd viszont nem mutatta meg, mit tud. De ettől még csodákra képes, ezt a játékosok nemcsak a klubjukban, hanem a válogatottban is többször bizonyították. Elég, ha az athéni olimpiai döntő utolsó negyedére gondolok. Ezért hat gólnál sem mondanám biztosra, hogy továbbjutottunk, de a hárommal nagyon meg fogunk szenvedni a Kőér utcai kis oroszlánbarlangban, mert ekkora hátrány percek alatt ledolgozható.”
Hát még az egygólos, és a Savona csupán 6-5-re kapott ki szintén szerda este a Vasastól a Komjádi uszodában. A negyeddöntők első felvonását uralták az olaszok, hiszen harmadik képviselőjük, az Euroliga-címvédő Posillipo 7-5-ös győzelemmel tért haza a montenegrói Herceg Noviból. (A negyedik párban a szerb Partizan Beograd 9-7-re verte a horvát Jug Dubrovnikot.)
Az április 19-i visszavágók előtt tehát csak a nápolyiak továbbjutása tekinthető biztosnak, és akár ebből is reményt meríthetünk. Az ugyanis már feltehetőleg az olaszoknak sem válna hasznukra, ha három képviselőjük lenne a legjobb négyben, és ha csak egy is kiesik, a Honvéd vagy a Vasas léphet a helyére. Úgyhogy talán nem illúzió a korrekt játékvezetés, legalább Budapesten; persze jobban tesszük, ha a bíró helyett Birosra építünk.