Többen támadták, ütötték, rúgták Török Jánost a televíziókban is bemutatott felvételek tanúbizonysága szerint. Megkínzott arcát külön is lefotózták, a felvételeket órán infrával küldték át egymás telefonjára, a kegyetlenségen pedig jót nevettek. A verésből heccet csináló gyermeki brutalitást egy olyan kislány buktatta le, aki saját maga is megkapta a felvételeket, ám nem tudott azonosulni az elkövetőkkel. Török János szülei rendőrségi feljelentést tettek, aminek maximális következménye az lehet, hogy a rugdosódó kamaszok nevelőintézetbe kerülnek, ugyanis 14 éven aluliak lévén nem büntethetők. Az önkormányzat vizsgálatot indított, és elítéli az atrocitást, az iskola közalkalmazotti tanácsa viszont a hozzánk eljuttatott nyilatkozata szerint ettől eltérően ítéli meg a történteket. „Az elmúlt napok médiából áramló lejárató kampánya arra kényszerít bennünket, hogy saját munkánk védelmében megszólaljunk” – áll a Jászai Mária és Bodnár Ferencné közalkalmazotti tanácstagok által jegyzett nyilatkozatban. Amint írják, tavaly náluk volt a legtöbb „Jó tanuló – Jó sportoló” diák Debrecenben, s ezt a teljesítményt az önkormányzat kitüntetéssel is elismerte. Amint írják, sajnálják, hogy sem a gyermek, sem a szülők nem jelezték a botrány kirobbanásáig az előzményeket, pedig a tantestület eddig mindig igyekezett kivizsgálni és megoldani a problémákat. Közlik továbbá, hogy a vizsgálat lezártáig nem kívánnak nyilatkozni, mert nyugodt légkörben szeretnének dolgozni.
Halász D. János, Debrecen oktatásért felelős alpolgármestere nem kárhoztatja a médiát azért, hogy felszínre hozta az ügyet, sőt azt mondja, az igazgatónak kellett volna ezt elsőként megtennie, és közölni a fenntartóval a rendkívüli eseményt. Ez kötelessége lett volna. Azzal sem ért egyet, hogy Kátay Károly igazgató több helyen úgy nyilatkozott: a verekedő gyermekeket nem lehet eltanácsolni az adott iskolából. – A vizsgálat lezárulta előtt nem kívánok prejudikálni, de tény, a jogszabályok megengedik a fegyelemszegő gyermek eltanácsolását az oktatási intézményből. De nem is arról van szó, hogy lemondjunk róluk, sokkal inkább arról, hogy jó útra térítsük őket – mondja az alpolgármester, akitől azt is megtudjuk, hogy a Bocskai igazgatóját tegnap az önkormányzat jogászai tájékoztatták a rendelkezésére álló fegyelmezési eszközökről. – Kicsit nehezen sikerült az igazgató úrral szót érteni, ugyanis tegnapelőtt hiába rendeltem be, nem jelent meg a hivatalban – mondja Halász D. János. – Tegnap írásbeli berendelésemre megjelent, s akkor közöltem vele, az iskolában folytatandó vizsgálat minden részletéről tájékoztatást kérünk, hogy megfelelőképpen segíteni tudjuk a munkát. Az eset kapcsán elrendeltem, hogy minden intézményünk tanulóit bevonva végezzenek el egy kérdőíves felmérést, ami alapján kideríthető: egyedi esettel van-e dolgunk, vagy olyan jelenséggel, amivel szemben megfelelő szakemberek bevonásával sürgősen fel kell lépni – fejti ki az alpolgármester, akit láthatóan megviselt Török János kegyetlen megverésének ügye. Törökné Sipos Gabriella, János anyja nem nagyon örül, amikor a történtekről érdeklődöm. Azt mondja, a gyereket rettenetesen megviselte, hogy saját megalázását újra kellett látnia a televízióban, olvasnia az újságokban. Nehezen tudja elképzelni, hogy visszamenjen az iskolába. Aztán kiderül, hogy a két héttel ezelőtti videón is megörökített verés nem előzmény nélküli: verték már meg Jancsit korábban is osztálytársai. Törökné korábban úgy gondolta, lehet ezen változtatni. Bement az iskolába, és megpróbált beszélni a gyerekekkel. – Szerettem volna megértetni velük, hogy helytelenül cselekszenek, ám nagyon durván reagáltak, szemtelenek voltak velem, úgy éreztem, nem jutottam velük semmire – mondja az anya. – Mi mindent megbeszélünk itthon, elmeséltem a gyereknek, hogy jártam. Azzal viszont nem számoltam, hogy ezentúl nem meri majd elmondani nekem, mi történt vele. Mint a mostani eset után, amikor is egy kis osztálytársnője megmutatta nekem a felvételt: kiderült, alig tettem ki a lábam az iskolából, a gyereket már pólyásnak, csecsemőnek csúfolták a többiek, és újra bántalmazták.
Jancsi megerősíti, hogy így volt, de anyjával szemben azt mondja: lassan újra el tudja képzelni, hogy visszamenjen az iskolába, és megküzdjön helyzete jobbra fordulásáért. – Én eddig is úgy gondoltam, miért nem lehet ezt az egészet, ami mögött szerintem az van, hogy nem akarnak befogadni, úgy megoldani, hogy azt mondjuk: Figyelj, haver, én sem bántalak téged, te sem bántasz engem, oké? – mondja a fiú.
Jancsi állítólag nem árulkodott a pedagógusoknál az őt bántalmazó fiúra, a lányok viszont, akiknek nem tetszett az osztály kemény magját alkotó öt-hat gyerek durvasága, rendszeresen szóltak az osztályfőnöknek, mégsem történt semmi. Jancsi most sem akarja megmondani, kik verték meg. Kiderül, édesanyja kérésére hallgatja el a neveket, aki úgy véli, az érintett gyerekek és szülők megkeresése csak olaj lenne a tűzre. Halász D. János alpolgármester viszont nem így látja: szerinte nagyon is szükséges, hogy az agresszív gyermekekkel, szüleikkel, illetve az egész osztályközösséggel hozzáértő szakemberek hosszabb ideig foglalkozzanak. Mint mondja, ez biztosan eredményesebb lesz, mint a problémák szőnyeg alá söprése. Ki tudja, talán még a Török Jancsi „Hé, haver…” kezdetű békekötő mondatáig is el lehet jutni ezzel a kibeszélős módszerrel előbb vagy utóbb.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
