Sokéves előkészítés és huzavona után tegnap megérkezett az első öt Gripen vadászgép a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra. A Tóth Gábor alezredes vezette köteléket három MiG–29-es kísérte a repülőtér légterébe, ahol a kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében egyszer áthúztak, majd egyenként leszálltak. A légierő új vadászait befogadó Puma század parancsnoka gépéből kiszállva tett jelentést Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek a magyar oktatópilóták kiképzésének befejezéséről és a gépek sikeres átrepüléséről. Juhász a megjelent újságíróknak kijelentette: a Gripenek érkezésével a térségben Magyarország rendelkezik a legkorszerűbb haditechnikával, amelyhez hasonló legfeljebb Lengyelországban lesz. A miniszter nem mulasztotta el, hogy az esemény kapcsán – mintegy a választási kampány részeként – ostorozza az ellenzéket, amely kormánypártként 2001 szeptemberében döntést hozott, és útjára indította a Gripen-programot. Mint mondta, szemben a szerződésmódosítást követően most érkezett Gripenekkel az Orbán-kormány által megrendeltek nem feleltek meg a NATO követelményeinek. Ismeretes, hogy Juhász Ferenc követelésére a Medgyessy-kormány korszerűbb Gripeneket rendelt 210 milliárd forintért, ám a megnövekedett elvárások ellenére sem rendelkezett többletrepülési órákról. A magyar pilóták így kénytelenek fejenként és évente 60-80 órával beérni, ami a NATO-ban érvényes gyakorlat szerint elégtelen a többfeladatú harci repülőgépek személyzete számára.
A Gripen-programot a szocialisták már az Orbán-kormány utolsó és a Medgyessy-kormány első hónapjaiban is megpróbálták rossz döntésként beállítani, ma azonban ez már a sikerpropaganda része. A jelenlegi kormány persze alig tehet mást, hiszen a Draskovics-féle megszorítások után a beszerzésre ráment szinte az egész honvédelmi fejlesztésekre fordítható költségvetés. A vadászgépbeszerzés értékét ráadásul a Medgyessy-kabinet a korábbi tervekhez képest megfejelte több tíz milliárd forinttal, amikor 2003 februárjában a svéd partnerrel új megállapodást írt alá, amely a legújabb típusokat rendeli meg olyan különleges képességekkel, mint például a légi utántöltés. A kormányváltás után a Honvédelmi Minisztérium új vezetése ugyanis úgy döntött, hogy a bérleti megállapodásban rögzített összegeknél csak kevesebbet hajlandó évente kifizetni, és a teljes fegyverzeti programot sem kívánja befejezni a szolgálatba állítás időpontjáig.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter maga mellé vette tanácsadóként Hollósi Nándort, aki a helyzet megoldásához „csodaötlettel” állt elő: béreljünk hosszabb fizetési lejáratra milliárdokkal drágább, új Gripeneket speciális képességekkel, és ezeket vásároljuk is meg tíz év múlva, ha erre áldását adja a parlament. A főtanácsadó az Orbán-kormány alatt megkötött megállapodás alapján Magyarországnak szánt Gripent kritizálni kezdte. Kijelentette, a régebbi példányok nem felelnek meg a 2001 végén elfogadott parlamenti határozatban rögzített követelményeknek, hiszen az említett variáns még átalakítások után sem alkalmas műveleti együttműködésre NATO-kötelékben. Erre hivatkozva a Medgyessy-kormány már 2002 szeptemberében tárgyalásokat kezdeményezett a svédekkel, és alig egy év múlva megszületett az új szerződés, a beszerzésről szóló parlamenti határozat pedig kiegészült a gépek maradványértéken történő megvásárlásának lehetőségével. Ez azt eredményezte, hogy a szerződés futamideje két évvel lett hoszszabb, vagyis ebben a ciklusban kevesebbet kellett áldoznia a gépekre a kormánynak, az értéke viszont mintegy 140 milliárdról (Hollósi számításai szerint 178 milliárdról) 210 milliárd forintra nőtt, így összességében közel 70 milliárddal többet szednek ki az adófizetők zsebéből a vadászgépekért. Ez azért is különös, mert a jelenlegi kormánypártok éppen a hatalmas költségek miatt kritizálják a legtöbbet a vadászgépprogramot, és visszamutogatnak az Orbán-kormány időszakára, amikor még ellenzékiként kiáltottak lépten-nyomon korrupciót a beszerzés miatt. Hollósi a mai napig azon a véleményen van, hogy a vadászrepülőgép-típusváltás kezdeményezése elhamarkodott döntés volt: nemrégiben egy háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a MiG–29-essel 2012-ig ki lehetett volna húzni, és akkor körbenézni a piacon nyugati vadászgép után. A 2003-as szerződésmódosítás előtti időszakban az „orosz lobbi” Vári Gyula szocialista képviselő, exsztárpilóta számos kísérletet tett a MiG-ek korszerűsítésére a „Turul-projektben”, de erőfeszítései kudarcot vallottak. A magyar MiG–29-esek 13 éves magyarországi pályafutásuk alatt képességfejlesztő modernizációban, átalakításban nem részesültek: a külföldi gyakorlatokon ezért „alájátszó” szerepre voltak kárhoztatva.
Amikor azonban Orbán Viktor az 1998-as kecskeméti repülőnapon kijelentette, hogy a nyugati vadászgépek beszerzése túlságosan megterhelné a magyar költségvetést, és Szabó János honvédelmi miniszter a MiG–29-esek korszerűsítéséről tett szándéknyilatkozatot, Demszky Gábor emelte fel a szavát az amerikai nagykövet egy soha el nem hangzott kijelentésére hivatkozva, súlyos korrupcióval vádolva a kormányt. Később, amikor használt F–16-osok beszerzése került szóba, Juhász Ferenc vetette fel, hogy korrupciógyanús az amerikai géptípusokról kötendő bérleti szerződés tervezete, mert a kormány azt az amerikaiakkal készítette elő.
Juhász a Gripen-döntést követően viszont már arról beszélt, hogy néhány fideszes képviselő elkísérte a honvédelmi minisztert „vajaskenyér-körútra” Svédországba, és azt sugallta, hogy „a fegyverüzletekben szokásos közvetítői díj mellett más, nem szakmai szempontok” is szerepet játszhattak abban, hogy a Gripenek mellett született döntés. A szocialista politikus ekkoriban már azt az érvet rángatta elő: Magyarország nem konzultált a NATO-val arról, hogy olyan típust kíván beszerezni, amelynek a magyar területeken kívüli, huzamosabb idejű használata fajlagosan sokkal drágább, mint a legelterjedtebb F–16-osé, és Magyarország esetleg emiatt nem lesz képes 15 évig részt venni harci gépekkel a nemzetközi műveletekben.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
