Megszorítás elbocsátással

A magyar gazdaság érdekében elkerülhetetlenné vált a költségvetés kiigazítása, amelynek következtében a közszférában jelentős elbocsátásra és a társadalmi juttatások megkurtítására lehet számítani – derül ki az Ecostat legfrissebb előrejelzéséből. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a büdzsé tartaléka olyan mértékben csökkent, hogy az első fél évre mindössze négymilliárd forint maradt a rendkívüli kiadásokra.

Csak a költségvetés hiteles kiigazításával biztosítható hazánkban a tartós gazdasági növekedés és az euró 2010-es bevezetése – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentése, amely szerint a várható szigorító intézkedések nyomán a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma jelentősen csökken, a természetbeni társadalmi juttatások mérséklődnek, a közösségi fogyasztás és beruházás pedig reálértéken 1-2 százalékkal esik vissza a 2006–2008-as időszakban. A lépésekkel kapcsolatban az Ecostat kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy kiigazítás nélkül az államháztartási hiány magas szintje veszélyezteti a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, az intézkedések ezért elkerülhetetlenek. Az eredményszemléletű deficit a gazdaságkutató intézet szerint idén ismét meghaladja az előirányzott mértéket, és várhatóan a GDP 6,8-8,8 százalékára rúg. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója hangsúlyozta: még ha a költségvetésben előírt összes adóbevételi terv maradéktalanul teljesülne is, a nyugdíjkorrekcióval csökkentett hiány akkor is elérné a GDP 5,7 százalékát. A növekvő államadósságot illetően a kutatóintézet kedvezőtlennek értékeli, hogy a felvett kölcsönök elsősorban a folyó kiadásokat, így például költségvetési szervek költekezéseit fedezik, és csak kisebb mértékben szolgálják az infrastruktúra fejlesztését.

Fogyóban a tartalék. A törvényben előírt minimumszint alá csökkentek a költségvetés tartalékai, miután az első fél évben elkölthető 15 milliárd forintból 11 milliárd forintot már ki is fizetett a kormány – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból. Figyelemre méltó, hogy bár a tartalékot elvileg az előre nem látható kiadásokra kell félretenni, mégis ebből a keretösszegből fizetett ki a kabinet számos, jól tervezhető tételt, így például a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, kórház-rekonstrukciót, valamint az Európai Ügyek Hivatalának bérleti költségeit. A kötelező tartalékszint már eddig is a minimumon volt: a decemberi költségvetési módosító javaslatok szintén a tartalékokból vettek el, így a büdzsé végül a teljes államháztartási kiadás mindössze 0,3 százalékát különítette el általános tartalékolásra. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője lapunknak a fogyó tartalékokat olyan üzenetként értékelte, amely azt jelzi a befektetőknek, hogy az idei államháztartási hiány magasabb lesz az előirányzott mértéknél. Az elemző komédiába illőnek nevezte, hogy a pénzügyi tárca még az állami díjak összegét sem tervezte be a költségvetésbe. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője közölte: az első fél évben az éves tartalék maximum 40 százalékát lehet elkölteni, ennél nagyobb összegben a tárca nem kíván kifizetéseket teljesíteni.