Nem lehet visszaélni az emberek bizalmával

Össze kell hangolni azoknak a munkáját, akik a balatoni turizmus fejlesztésében érdekeltek. Ezek pedig az érintett vállalkozók, az önkormányzatok, és természetesen az állam sem vonulhat ki ebből. Hiszen az mégsem járja, hogy az idegenforgalmi bevételek legnagyobb részét még mindig a Balaton „termeli”, de a visszajuttatott pénz mégis elenyészően kevés – jelentette ki lapunknak Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje. Hozzátette: Somogy megye 4. számú választókerülete több szempontból jellemző leképeződése az országos állapotoknak, hiszen, bár a Balaton-partján fekvő falvak, városok minden tekintetben előnyösebb helyzetben vannak a délebbre fekvő településeknél, köztük is folyamatos a rivalizálás.

Azzal, hogy vállalta a képviselő-jelöltséget, hitet tett amellett, hogy egy Somogyvárnál lényegesen nagyobb közösség életét kívánja fejlődő pályára állítani. Milyen gondokkal küzd Somogy megye 4. számú választókerülete?
– Ennek a térségnek a legnagyobb problémáját – és egyben legnagyobb lehetőségét is – úgy hívják, hogy Balaton. Az itteni vállalkozások, családok megélhetése jelentős részben a tóhoz kötődik, a turizmusra épül, még azokon a településeken is, amelyek nem közvetlenül a part mellett fekszenek. A térség fejlődésének kulcsa a turizmus fejlesztése. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy az úthálózat felújítása és fejlesztése megkezdődjön. Az, hogy épül az M7-es autópálya, jó, ám hogy mennyiért, az már kevésbé, ugyanis háromszor anynyiba kerül, mint korábban. Ha azt akarjuk, hogy a majdan elkészülő autópályán ne csak átrobogjon a forgalom, hanem meg is álljanak a Balaton-partján, akkor egyrészt magas színvonalú kulturális és szórakoztató programokról, szálláshelyekről kell gondoskodnunk, másrészt olyan utakra van szükség, amelyeken biztonságosan és kényelmesen el lehet jutni a partra és a szálláshelyekre.
A parttól távolabb eső falvak egy része zsáktelepülés, s ezt a jelleget az ott lakók érdekében mihamarabb fel kell számolni. A térség településeinek egy részében jelentős számú roma él, őket sem hagyhatjuk magukra. Az elmúlt négy évben többször is jártak itt a kormány tagjai, tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígértek nekik, aztán letörölték a sarat a cipőjükről, hazamentek, és nem történt semmi. Az érintettek pedig az önkormányzaton kérték számon az ígéreteket. Nem lehet visszaélni az emberek bizalmával, mert egy idő után már azt sem hiszik el, ami valóban megvalósítható. Nem az a megoldás, hogy látványosan felszámolunk néhány telepet, szétszórva a családokat a falvak különböző pontjaira, mert ezzel szétrobbantanánk az évtizedek alatt kialakult közösségeket is. Sokkal célravezetőbb, ha ezekhez a telepekhez építünk utat, odavezetjük a vizet, a villanyt, élhetőbbé teszszük a romák életét. A legfontosabb azonban, hogy már kisgyermekkorban kezdjük tanítani őket arra, hogyan kell civilizált ember módjára élni. Alkalmassá kell tenni az óvodákat, hogy azokat a gyerekeket, akiknél ez problémát jelent, akár naponta meg lehessen fürdetni és át lehessen öltöztetni. El kell oda jutnunk, hogy a gyerekek a szüleiknek mutassanak példát, mert ellenkező esetben soha nem fognak integrálódni a társadalomba.
– Két ciklus óta vezeti Somogyvár önkormányzatát. Legutóbb meggyőző fölénnyel utasította maga mögé Frank Sándort, a szocialisták polgármesterjelöltjét, ráadásul a képviselő-testület minden tagja a Fidesz jelöltjeként nyert mandátumot. Minek köszönhető a megtisztelő bizalom?
– Somogyvár egy 1800 lelket számláló kis falu, ahol mindenki ismer mindenkit. Magam itt nőttem föl, s leszámítva a gimnáziumi éveket, folyamatosan a településen élek. Részben ennek köszönhetően, részben pedig amiatt, hogy 1994 és 1998 között már a helyi képviselő-testület tagja voltam, ismerték az elképzeléseimet, amelyeket a településen élők elfogadtak. Mi pedig, 1998-tól kezdve, miután elnyertem Somogyvár polgármesteri székét, elkezdtük a program megvalósítását, amelyet a lakók azzal háláltak meg, hogy 2002-ben újabb négy évre bizalmat szavaztak nekünk. Az eltelt nyolc évben nagyon sok minden változott Somogyváron. Befejeztük a sportcsarnok építését, szociális bérlakásokat építettünk, teljes csatornahálózatot, faluházat alakítottunk ki, felújítottuk az utakat, járdákat, új épületbe költözött a hivatal, és a történelmi emlékhelyen a Széchenyi-terv segítségével egy kilátót emeltünk. A siker titkát azonban nem csak ebben látom. Korábban – főként a rendszerváltás után – Somogyvár egy nagyon veszekedős falu volt, a település két részre szakadt, a megosztottságnak pedig az itt lakók látták kárát. Az elmúlt nyolc év talán legnagyobb eredménye, hogy a közösségek újra elkezdtek működni: polgárőrség, ifjúsági és nyugdíjasklub alakult. Igyekszünk életben tartani a helyi sportegyesületet, nemrég új szakosztályok jöttek létre. A legfontosabb, hogy a falu közösségében mindenki megtalálja azokat a lehetőségeket, értékeket, amelyeket fontosnak tart.
– Hogyan lehet egyéni országgyűlési képviselőként alkalmazni a települési polgármesterként sikerre vitt politikát?
– Polgármesterségem nyolc éve alatt azt tanultam meg, hogy reális célkitűzéseket kell megfogalmazni, de azokat teljesíteni kell. Az egyik legfontosabb feladat összehangolni azoknak a munkáját, akik a balatoni turizmusban érdekeltek. Ezek pedig az érintett vállalkozók, az önkormányzatok, s természetesen az állam sem vonulhat ki ebből. Hiszen az mégsem járja, hogy az idegenforgalmi bevételek legnagyobb részét még mindig a Balaton „termeli”, de a viszszajuttatott pénz mégis elenyészően kevés. Másrészt meg kell találnunk azokat, akiknek úti célja, üdülőhelye lehet a tó, ezek pedig a magyar családok. Olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek vonzók és egyben elérhetők. A vitorlás- és a horgászturizmusban hatalmas lehetőségek rejlenek, s óriási tartalékok vannak a gyógy- és kulturális turizmus területén is. Színes programokkal meg kell hosszabbítani a balatoni szezont.
– Négy esztendővel ezelőtt ebben az egyéni választókerületben Herényi Károly a polgári oldal közös országgyűlési képviselőjelöltje győzött. Az MDF és a Fidesz ezúttal azonban külön-külön indít jelöltet. Mit kíván másként tenni, mint az elődje?
– Herényi Károlynak választania kellett az egyéni karrier és az egyéni képviselőség között. Azzal, hogy elvállalta az MDF-frakció vezetését, lényegében lemondott arról, hogy az itteni települések problémáit felkarolja és képviselje, egy választókerület gondjainak megoldása ugyanis egész embert kíván. Ráadásul sajnálatos módon szembefordult a választók akaratával is. Erőteljesebb lobbizásra lett volna szükség a szennyvízhálózat kiépítéséért, illetve a zsáktelepüléseket összekötő úthálózat kiépítéséért. Van egyfajta ellentét a parti és nem parti települések között, de egészségtelen rivalizálás tapasztalható a parton lévő városok között is. Egységet pedig az tud teremteni, aki „kívülről” jön, de azért nem túl messziről.