Jelentősen nő a kkv-k által igénybe vett külső források mennyisége, amit jól mutat, hogy 1999 óta e cégek hitelállománya négy-, a mikrovállalkozásoké pedig hatszorosára nőtt – jelezte bevezetőjében Kállay László, a GKM tisztviselője, ám hozzátette: mindezek ellenére a magyar vállalkozások csupán 20-25 százaléka jut hitelhez, szemben az uniós 50-80 százalékkal. Egyetértett ezzel Kovács István, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat elnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy – hitelképességi elégtelenségek miatt – a kkv-k jelentős része nem akar vagy nem tud növekedni. Pontosan ezért van szükség a viszsza nem térítendő támogatások megtartására – húzták alá a szakmai szervezetek, elutasítván a kormány ezek csökkentésére irányuló elképzelését.
Vita bontakozott ki a pályázati bürokrácia körül is: a GKM képviselői nem láttak lehetőséget az adminisztratív terhek könnyítésére, a vállalkozók viszont a folyamatok és a szervezeti struktúra egyszerűsítését és egy „mindentudó” tanácsadó központ életre hívását követelték. Megjegyezték: az e-közigazgatás manapság igen népszerű szólam, de ennek sincs igazán felelőse.
Miközben a kormányzati szakemberek a papírmunkát a hatékonyságmérés szükségességével magyarázták, az iparkamara képviseletében felszólaló Kompaktor Emília rámutatott: a hatásvizsgálat pontosan az NFT esetében maradt el, így annak jelenlegi változata olyan területeket támogat, melyekre manapság nincs igény, míg többek között a beruházások támogatására nem jut elég pénz. A cégeket képviselők szükségesnek vélték a magyar beszállítók megerősítését, valamint azt is, hogy az állam jelölje ki a követendő irányvonalakat.
nagy ervin
Nyugdíjasok haláláról ábrándozik a tiszás Nagy Ervin
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!