Magyarországon jelenleg csak a kardiológiai centrumokban – Debrecenben, Budapesten, Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen – működik jól felszerelt és megfelelő szakembergárdával rendelkező katéteres labor. A legrosszabb halálozási mutatójú Kelet-Magyarországon a debreceni és a szegedi mellett még két labor kezdte meg tavaly a munkát Miskolcon és Szolnokon, ám ez alig javított a helyzeten. Nincs elegendő szakember a 24 órás ügyelet ellátására. Miskolcon például csak akkor van éjszakai ügyelet, ha a Debrecenből átjáró két kardiológus ott tud maradni heti egy-egy ügyeletre is, a nonstop működéshez viszont legalább hat orvosból álló csapatra lenne szükség – tudtuk meg Édes Istvántól, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának igazgatójától, az orvoskongresszus tudományos szervezőjétől.
A szakemberhiány oka, hogy a képzés ugyan megindult, ám az elégtelen finanszírozás akadályozza, hogy az invazív kardiológusok (szívkatéteres orvosok), klinikai elektrofiziológusok, ehokardiográfusok nagy számban, viszonylag rövid idő alatt megfelelően felkészülhessenek az önálló munkára. Ahhoz például, hogy az invazív kardiológus – vagyis az az orvos, aki az infarktus utáni azonnali beavatkozás elvégzésére hivatott – megfelelő gyakorlattal rendelkezzen, minimum 10-20 infarktusos tágítást, 70-80 ballonos beavatkozást és 400-500 katéterezést kell évente elvégeznie. Ez a mennyiség alig kevesebb annál a keretnél, ami az újonnan elindított laborok esetében rendelkezésre áll. Így csak annyi gyakorlási lehetőséget tudnak biztosítani az újonnan betanulóknak, amennyi ebből a keretből kitelik. Édes professzor tapasztalatai szerint ez azt jelenti, hogy a megfelelő gyakorlat megszerzése jelen finanszírozás mellett minimum három évet vesz igénybe.
A kardiológiai centrumokkal rendelkező településeken lakó betegek minden nehézség ellenére sokkal jobb helyzetben vannak: ott ugyanis a mentők azonnal a katéteres laborba szállítják a beteget. Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Zalaegerszegen és Budapesten is gond viszont, hogy a betegek sokszor nem veszik komolyan az infarktusra utaló jeleket, és akkor is saját lábukon indulnak orvoshoz, amikor ezzel az életüket veszélyeztetik. – Ha valaki erős mellkasi fájdalmat érez, ami kisugárzik a bal karjába és a vállába, halálfélelme van és verejtékezik, mentőt kell hívni, és nem gyalog útnak indulni – figyelmeztet Édes professzor, aki arra is rámutat: a mentőknél el kell érni, hogy a kardiológiai centrum vonzáskörzetében felvett infarktusos betegeket mindenképpen próbálják meg katéteres laborba szállítani. A professzor azt tapasztalja ugyanis, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből több betegük érkezik Debrecenbe, mint Hajdú-Biharból. A debreceni katéteres laborban a közvetlen infarktus utáni halálesetek száma 3-4 százalék, míg olyan kórházakban, ahol erre a kezelésre nincs mód, 15-20 százalék között mozog.
A Magyarországon vezető haláloknak számító szívinfarktus az első kritikus órák átvészelése után sem marad következmények nélkül. Az elhalt szövetek gátolják az egészséges részek működését, és előbb-utóbb szívelégtelenség következik be. E baj kezelésére Debrecenben Édes István vezetésével egy új eljárást dolgoztak ki, ami ugyan még a klinikai kipróbálás stádiumában van, de már van annyi tapasztalat, hogy az eljárás kedvezőnek nevezhető. A kongresszus résztvevői megismerkedhettek ezzel az új gyógymóddal is, aminek lényege, hogy a beteg saját, nagy tisztaságú őssejtjeit juttatják be az elhalt szövetekbe katéter segítségével, és így érik el, hogy ott egyértelműen regenerálódjanak a szövetek. Az újbóli infarktus veszélyének csökkentésére több új gyógyszert ajánlott a kongresszus, aminek alkalmazásával az erek szűkülésében ludas koleszterin szintje az eddigieknél hatékonyabban csökkenthető. A kongresszus harmadik új terápiás ajánlása egy szívritmuszavar kezelésére alkalmas eljárás volt, aminek segítségével az eddigiekkel ellentétben nem égetik, hanem fagyasztják a zavart okozó, fölösleges ingerpályát.
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben