Szellemóriás távozott

Életének 77. évében, súlyos betegség következtében meghalt Lennart Meri volt észt köztársasági elnök. A lelkes magyarbarátként ismert Merit, aki politikai karrierje mellett neves író, műfordító, filmrendező és diplomata volt, március 14-re virradó éjjel egy tallinni kórházban érte a halál.

Hónapokig betegeskedett az előző észt köztársasági elnök (1992–2001), környezete a napokban egyre jobban aggódott, ugyanis Meri állapota rohamosan romlott. A 2005 őszén végzett agytumorműtét csak közérzete ideiglenes javulásával járt.
Az alkotás területén szellemóriásnak nevezhető Meri többek között kiemelkedő szónokként vésődött be kortársainak emlékezetébe. Közeli barátai közé tartozott többek között Habsburg Ottó, elismertségét Václav Haveléhez lehetett hasonlítani. Az épphogy felszabadult Észtország vezetőjét nagyhatalmak is egyenrangú partnernek tartották. Személyes varázsával előbb külügyminiszterként, 1992-től már államfőként nagymértékben hozzájárult, hogy az újra önállósuló Észtországot a nagyvilág országai is elismerjék. Meg kell említeni ugyanakkor a messze földön ismert államfőről, hogy múltjában akadt nem egy sötétebb folt is. Mint a 2005 őszén megjelent, Lelkiismeret-furdalás nélkül című tényfeltáró könyvből kiderült, Meri – hasonlóan édesapjához, aki szintén műfordító, író és diplomata volt – évtizedekig a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt, méghozzá viszonylag magas beosztásban. Az észt társadalom tehát vegyes érzelmekkel vette tudomásul kiváló képességekkel rendelkező fiának elhalálozásáról szóló hírt.
„Meri halálával véget ért egy korszak az észt politikában” – mondta a független észt állam egyetlen kétszeres miniszterelnöke, Mart Laar. A gyász jeléül március 14-én délben országszerte szóltak a harangok. Másnap, március 15-én pedig össznemzeti gyásznapot tartottak Észtországban. Meri temetését március 26-ra tűzték ki. Három nappal később, március 29-én lett volna az egykori államfő 77 esztendős.