Bár a grafológiáról sokan hallottak már, arról aligha, hogy írástudatlanok esetében is jól beválik – közölte lapunkkal Agárdi Tamás igazságügyi grafológus, pszichológus szakértő, a Grafológiai Intézet elnöke. Néhány évvel ezelőtt egy vidéki rendőrkapitányságon kérték a segítségét, azzal a megjegyzéssel, hogy a gyanúsított a nevét is alig képes leírni. Előbb köröket, vonalakat, görbéket gyakoroltatott vele, majd nekilátott a vizsgálatnak. A gyanúsított feladata az volt, hogy minden kérdés elhangzása után kedve szerint válasszon ki egy ábrát, és rajzolja le. A jelek vonalvezetését, a férfi kezének és tollának mozgását objektív módon, úgynevezett számítógépes grafometriával elemezték. A szerkezet pontosan jelezte a változást, amint olyan kérdések hangzottak el, amelyekre csak ő tudhatta a választ. A férfit nemsokára elítélték, mostanában szabadult.
A grafológiai vizsgálat eredményessége – a közismert poligráfiai elemzéshez hasonlóan – a szakember tudásán és az általa feltett kérdéseken áll vagy bukik. Utóbbiakat mindig az ügyet jól ismerő nyomozóval együtt dolgozzák ki és rejtik más, ártatlan kérdések közé. A módszerrel a legmegdöbbentőbb ügyekben is sikerülhet továbblépni.
A körmendi gyermekgyilkosság felderítésében grafológus és pszichológus szakértői minőségben kérték a segítségét – folytatta Agárdi. Tánczos Gábor mindvégig tagadott, miközben tucatnyi plasztikus részlettel tűzdelt levelet írt. Azt a feladatot kapta, hogy derítse ki, hazudik-e vagy sem, és vajon önszántából vagy kényszer hatására írta-e a leveleket. Hozzátartozik a történethez, hogy eközben két év is eltelt, a férfit számtalanszor kihallgatták. Mindannyiszor elmondatták vele a vallomását, folyton újabb és újabb részleteket követeltek tőle. Ennyi idő után annyira összezavarodott, hogy már a grafológiai vizsgálat sem tudta kideríteni az igazságot. Olyan ez, mintha egy bűncselekmény után kifestett szobába küldenék a nyomrögzítőt, hogy találjon bizonyítékokat – fűzte hozzá a szakember. A vizsgálat mégsem volt haszontalan, az ugyanis egyértelműen látszott, hogy a leveleket nem önszántából írta. Azt nem lehetett tudni, hogy miféle kényszer hatására, és mindebből nem következett az, hogy hazudott.
Kevésbé ismert igazságügyi szakértői terület a hipnózis, amit főleg olyankor használnak, amikor a tények feltárása valamilyen okból megreked. Megesik, hogy a sértett, a tanú vagy netán a gyanúsított nem emlékszik a történtekre, vagy fontos részleteket nem bír felidézni, ezért maga kéri a vizsgálatot, vagy beleegyezik abba – tette hozzá Agárdi. A hipnózis valójában módosult tudatállapot, amelyben előbukkanhatnak olyan emléknyomok, információk is, amelyek segíthetnek a körülmények tisztázásában. Példaként a szakember egy fiatal lány esetét említette, akit elraboltak, elkábítottak, megerőszakoltak. Háromnapi fogva tartás után sikerült megszöknie, a tettesekről, a helyszínről olyan kevés információval tudott szolgálni, hogy a rendőrök hónapokon át nem tudtak előbbre jutni.
A lány és édesanyja beleegyezésével a hatóság megkeresett egy hipnoterapeutát. A vizsgálat célja nem az volt, hogy a traumatikus élményeket előhívják, a nyomozók ehelyett jelentéktelennek tűnő eseményekre, részletekre voltak kíváncsiak. Ezért a hipnózisban az elrablókkal való találkozás perceit nagyították ki és lassították le. A lány újra hallotta az idegen ajkú beszédet, érezte az autóillatosító illatát, de ezekről éber állapotban már beszámolt. Ám amikor felidézte azt a pillanatot, amikor hátulról valaki lefogta, emlékezetéből újabb és bizony meghatározó részlet bukkant elő: a karon tetoválást látott, amit – még mindig hipnózisban – le is rajzolt. A tettest végül ez alapján fogták el.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?