Áruba bocsátották a tokaji gazdák jövőjét a szocialisták

A falvak megmentése helyett az apró lakóközösségek szétzúzása a szocialisták célja – mondja Hörcsik Richárd, aki a zempléni 10. számú választókerület szavazóinak akaratából 1990-ben lett először sátoraljaújhelyi országgyűlési képviselő. Véleménye szerint ezer sebből vérzik a térség, válságjelek mutatkoznak Tokaj-Hegyalján, aminek a magyar kormány az oka, hiszen a szlovákokkal kötött 2004-es borászati szerződéssel súlyos károkat okoztak a hazai gazdáknak.

A zempléni térség 2002 óta leépül. Hörcsik Richárd fideszes képviselő úgy véli, kiemelt fontosságú feladat lesz a jövőben a foglalkoztatási gondok enyhítése. Elmondta, az Orbán-kormány idején látványos eredményeket értek el a munkahelyteremtésben, most azonban rosszabbak az arányok, mint az 1998-as kormányváltás idején. Ezernél is több álláshely szűnt meg az elmúlt négy esztendőben, a Medgyessy–Gyurcsány-kormánnyal szemben azonban mégis sikerült megakadályozni a térség teljes ellehetetlenítését. Az ellenzék szándékának megfelelően állami tulajdonban maradt a hollóházi porcelángyár, valamint a Tokaj Kereskedőház, viszont súlyos gazdasági veszteséget kellett elkönyvelnie a két híres cégnek. Nem beszélve a könnyűipari vállalkozások vesszőfutásáról, illetve a szőlősgazdák kilátástalan helyzetéről.
– Megígértem a választóknak legutóbbi győzelmem után, minden erőmmel azon leszek, hogy ellenzékből is fejleszthessük a térséget, noha a munkahelyi gondok leküzdésére tett kísérleteimet kudarcként élem meg. Mondom ezt azért, mert 2002-ben 18,4 százalékra sikerült csökkenteni az 1998-ban regisztrált, 24,3 százalékos munkanélküliséget, s most ismét huszonöt százalék feletti az arány. Akkor 2500-an kerestek munkát, most pedig 4350 az álláskeresők száma. Sajnos további fejtörést okoz az árvízvédelemmel kapcsolatos Vásárhelyi-terv ügye, miután teljes káosz jellemzi a vízügyi szaktárca működését. Először 6,2 milliárd forintot ígértek a terv megvalósítására, noha sem 2003-ban, sem 2004-ben nem történt semmi, majd 2005-ben beült Persányi Miklós miniszter egy dózerba, és néhány vakondtúrással saját maga akarta elhitetni az emberekkel, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése megvalósul.
Már 2003-ban kérdést tett fel a képviselő Persányi miniszternek az árvízvédelmi fejlesztések kérdéskörében, amire a tárcavezető felháborodásának adott hangot, mert azt ismételgette, teljesítik kötelezettségeiket, s nem érti, a képviselő milyen jogon meri megkérdőjelezni a kormány szavahihetőségét. Persze mind a mai napig nem történt semmi azon kívül, hogy néhány millió köbméter földet megmozgattak, ugyanakkor a leendő cigándi víztározónál beépített betont a télen engedték szétfagyni. A kár sokmilliós, de erről a tárcavezető mélyen hallgat. Hörcsik Richárd emlékeztetett, a polgári kormány minden idők legnagyobb árvizével küzdött meg 1999-ben és 2000-ben, s a Bodrog jobb partjának településeit gátakkal védték meg. A beruházás sikere az idén vált láthatóvá, hiszen a folyó jobb parti települései megmenekültek az újabb nagy árhullámmal szemben.
Rámutatott, több érv szól amellett, hogy nemzeti kormányra lenne szüksége ennek az országnak, s úgy érzi, a falvak megmentése helyett az apró lakóközösségek szétzúzása a szocialisták célja. A képviselő azt mondja, Zemplén a be nem tartott ígéretek völgye, mindazonáltal különösen nagy a veszély a tokaj-hegyaljai szőlőültetvények jövőjét illetően. Medgyessy Péter 2004 elején egy előnytelen borászati szerződést kötött a szlovákokkal, akkor egyértelműen elárulta a magyar érdekeket. Északi szomszédaink a megegyezésre úgy tekintenek, mintha nem lenne, hiszen mint utólag kiderült: felrúgták a kétoldalú egyezményt. Hörcsik Richárd kijelentette, egyrészt fel kell mondani a rendkívül rossz kétoldalú borászati egyezményt, másrészt pedig – miután jogtalanul használják a tokaji nevet – a tokaji bor ügyében feljelentést tesz a megfelelő nemzetközi bíróságon Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök ellen. A képviselő állította: immár nem három, hanem hét szlovákiai településen lehet tokaji bort termelni, ráadásul a történelmi hagyományokhoz képest háromszáz hektárral nagyobb területen. Szerinte nincs szlovák vagy magyar tokaji, csak tokaji van, amit nemzetközileg csak akkor ismernek el, ha a bor minősége megfelel a szakemberek által kidolgozott tizenhét vizsgálati kritériumnak. Miután a szlovák tokaji minősége nem éri el még a megfelelő szintet sem, a szomszédék által készített nedű forgalmazását meg kell akadályozni.