Átokból áldássá tennék az árvizet

ÁRVÍZ Pénteken délelőtt egy cigándi sajtóreggelin polgármesterek, civil szervezetek vezetői fogalmazták meg egyöntetű véleményüket, miszerint a Tisza mentén élők aggodalommal figyelik az évről évre visszatérő árvizek romboló hatásait, s úgy gondolják, nem halasztható tovább a 2003-ban elfogadott Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének végrehajtása. Százhúsz aláíró nemrég egy memorandumot is elfogadott, amelyben lefektették: a biztonság, a megélhetés, a folyó ökológiai értékeinek megőrzése az egész nemzet érdeke.

Kajner Péter, az Élő Tiszáért program koordinátora kiemelte: a Kárpát-medencét ismét rekordméretű árvíz érte el. Küzdelem folyik a víz ellen, az emberéletért és a házakért. A gazdák földjeinek jelentős része víz alá kerülhet napokon belül, késleltetve a tavaszi munkálatokat. Mint mondta, a víz ma ellenség, de néhány hónap múlva a földek a hiányzó csapadék után kiáltanak majd, mert a tavaszi árra jöhet a száraz nyár. – Lenne mód és lehetőség, hogy az árvizet átokból áldássá tegyük újra, s hasznosítsuk – fogalmazott. Kérdés, vajon akarjuk-e? A sajtóreggelin a koordinátor rámutatott, a Tisza-memorandum aláírói állást foglaltak a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) folytatása mellett. Hozzátette: az érintett önkormányzatok, gazdálkodók, civil szervezetek, kutatók azonban csak akkor fogadják el a kiemelt állami fejlesztés megvalósítását, ha abban az árvízvédelem, a vidékfejlesztés, a természetvédelem, valamint a tájgazdálkodás egyforma súlyt kap. Az idei tavasz árvize sürgetővé teszi a kérdés megválaszolását: juthat-e a térségbe pénz a tiszai árvízvédelem komplex szemléletű megvalósítására, illetve mennyit csúszik az előre megtervezett átadások határideje a tizenegy tiszai víztározó esetében? Megindulhat-e a kiemelt állami program keretében az ország egyharmadát jelentő térség felemelkedése, vagy marad a rettegés és az ésszerűtlen rendszerek fenntartása rendkívüli költségek mellett? A Tisza mentén élők és a folyóért dolgozó önkormányzatok, civilek és kutatók garanciákat várnak az anyagi igények biztosítására, arra, hogy megépül a tizenegy tiszai árapasztó vésztározó 130 milliárd forintos ráfordítással.
Cigánd az a Felső-Tisza menti település, amelyhez közel készül az első, 25 négyzetkilométeres árapasztó vésztározó a VTT részeként. Megkezdődtek ugyan a munkálatok a város közelében, viszont még mindig rengeteg a probléma a kisajátítási eljárások körül, s azt a pénzmennyiséget sem kapták meg az építők, amire ígéretet kaptak – fogalmazott Németh Károly, Cigánd polgármestere, a VTT önkormányzati tanács képviselője. Optimista számításai szerint a cigándi tározóhoz kapcsolódóan a tájgazdálkodást elősegítő vízkormányzási műtárgyak is elkészülnek az idén, s ez az egyelőre nem túl nagy összegű beruházás lehetőséget ad majd arra, hogy a gazdák az intenzív szántóművelés helyett környezetkímélő ártéri tájgazdálkodásba kezdjenek. Így az árvízi biztonság mellett a megélhetés és a vidéki életkörülmények szintén javulhatnak, miközben a tájgazdálkodás szempontjai ugyancsak érvényesülhetnének. Hasonló fejlesztésekre lenne szükség a VTT keretében a teljes hazai Tisza-szakaszon, a kész tervek ellenére a százharmincmilliárd forint azonban nagyon sok, de Németh Károly állítja, mégsem lehet akkora összeg, aminek hiánya miatt félnie kelljen az egyharmadnyi magyar térség lakosságának. Kiemelte, rendkívül fontosnak tartja, hogy a Tisza mentén élők kiállnak saját sorsukért, e társadalmi kezdeményezés ugyanis komoly szándékot mutat, illetve lelkierőről ad tanúbizonyságot több mint kétmillió ember részéről.
Molnár Géza, a bodrogközi Bokartisz Kht. ügyvezetője, a Tisza-memorandum egyik kezdeményezője kifejtette, 1851 óta a folyók vízjárását, árvizeik levonulását nagyrészt az emberi tevékenység határozza meg, s a sorozatos árvízi katasztrófákért nem a természet, hanem az elhibázott gátépítés, az árterek túlságosan szűkre szabása okolható. Ideje volna tehát átgondolni a vízrendezési koncepciónkat – jegyezte meg.