Súlyos egészségkárosodást okozna a békásmegyeriek számára az M0-s autópálya új szakaszának forgalma, ha az útgyűrű a 10-es és a 11-es számú főutak között a tervezett nyomvonalon épülne meg. A gyorsforgalmi út ugyanis közvetlenül a sűrűn lakott területek mellett épülne – állítja az S. O. S Békásmegyerért Egyesület elnöke, Richvalski Tibor. A leginkább érintett terület az Ezüsthegy által körülhatárolt Békásmegyer-ófalu, Csillaghegy, illetve a lakótelep, ahol több mint 40 ezer ember él. Az autópálya megépülése után a területre zúduló forgalom határérték feletti zajterhelést és levegőszennyezést jelentene a békásmegyeriek számára. A civil szervezet szerint az útgyűrű tervezett megvalósításával a beruházók ezen a szakaszon semmibe vennék az egészséghez és az egészséges környezethez való legalapvetőbb emberi jogot, súlyosbodnának a térségben egyébként is meglévő társadalmi feszültségek, a gépjárművek által kibocsátott káros anyag a városrész és Budapest tiszta levegőt szállító légcsatornáját zárná el. Az elnök hangsúlyozta: a civil szervezet és az itt élő emberek nem autópálya-ellenesek, ám a döntéshozók részéről felelőtlenség a sűrűn lakott területeket károsítani akkor, amikor alternatív nyomvonalak is rendelkezésre állnak. A beruházó NA ugyanis olyan nyomvonaltervvel is rendelkezik, amely elkerüli Budapest területét, Budakalászt, Ürömöt és Pilisborosjenőt.
A civilek nem értenek teljesen egyet az autópálya-társaság azon indokával, hogy az M0-s megoldást jelentene a fővárosi utak túlzsúfoltságára, ugyanis egy út megépítése önmagában új forgalmat generál. Az M0-s északi szektorában a 10-11-es főutak közötti szakasz megépülése esetén leginkább a Bécsi út mentesülne a teherforgalomtól, számítani kell ugyanakkor arra, hogy a nyugat–kelet irányú tranzitforgalom döntően ezen a városrészen haladna át. Az útgyűrű megépülése után ugyanis az északi szektor 24 kilométerrel lesz rövidebb a délinél, s ez mindenképpen előnyös lesz a főváros elkerülésekor. Ezért is van jelentősége annak, hogy az új autópálya-szakaszok ne sűrűn lakott területek mentén épüljenek.
Abban az esetben, ha elkészül az északi szektor, számítani lehet újabb logisztikai központok létesítésére ebben a körzetben, ami azért lenne hátrányos, mert az uralkodó széljárás és a domborzati viszonyok miatt éppen a pilisi körzeten keresztül szellőzik Budapest levegője – állítják a környezetvédők.
Az NA Rt. tervei között egyébként olyan változat szerepel, amely szerint a gyorsforgalmi út nem teljesen az Ezüsthegy déli lankáján épülne, hanem ezen a területen egy alagútban. A civil szervezet szerint mindez legalább olyannyira elfogadhatatlan, hiszen az alagutat szellőztetni kell, ami a helyi környezetet – ha nem is oly mértékben, mintha a felszínen épülne az út – rombolja, s az ott élők egészségére ártalmas. Véleményük szerint a beruházásról nincs megfelelően tájékoztatva a lakosság, s az NA által készített előzetes környezetvédelmi hatástanulmány valótlan adatokat tartalmaz a lakossági fórumokat és az önkormányzat szerepvállalását illetően. Bár készültek előrejelzések a forgalom alakulásáról, s a környezeti szennyezésről, ezekről a lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást – mondja az egyesület vezetője.
Az Ezüsthegyen keresztülmenő nyomvonaltervet jelenleg a III. kerületi önkormányzat is elutasítja. A képviselő-testület arról határozott, hogy az M0-s útgyűrű ezen szakaszának el kell kerülnie Békásmegyer közigazgatási területét, ugyanakkor szintén az önkormányzat által elfogadott területrendezési tervben szerepel a nyomvonal.
Az NA Zrt. álláspontja szerint az M0-s északi szektorának megépítése, illetve kifejezetten ez a szakasz azt a célt szolgálja, hogy a város és a kerület belső forgalmát tehermentesítse az útgyűrű. A szakemberek úgy foglalnak állást, hogy az északi szektorban – abban az esetben is, ha teljes hosszúságában elkészül a főváros körüli útgyűrű – nem lehet jelentős tranzitforgalomra számítani. Elsősorban azért nem, mert az átmenő forgalomban közlekedők számára kedvezőbb útvonal a 2x3 sávosra bővülő keleti és déli M0-s autópálya, másrészt az északi úton korlátozni lehet a tranzitforgalmat. Az északi szektorban az M0-s nem autópályaként, hanem 2x2 sávos autóútként épül, így az eljutási idő – főként a domborzati viszonyok miatt – rövidebb lesz a déli szakaszon.
A civil szervezet és a lakosság egy részének erőteljes tiltakozása ellenére az M0-s ezen szakaszának építése még az előkészületi munkálatok legelején tart. Mindeddig az előzetes vizsgálati dokumentáció készült el a tervezett nyomvonalakról, ám a lakossági tiltakozás miatt ezt követően a gazdasági és közlekedési tárcának kell döntenie arról, hogy az anyagokat mikor nyújtja be az NA az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek. A részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, illetve az érdekelt felek közötti egyeztetések lebonyolítása a hatóság feladata lesz. Ha elkészül a hatástanulmány, az NA ez alapján juthat hozzá a környezetvédelmi, legvégül pedig az építési engedélyhez. A civil szervezet által említett alternatív nyomvonalterv esetében nem készült előzetes hatástanulmány, az NA álláspontja szerint ugyanis ez az út az ingatlanfejlesztések miatt nem épülhetne meg. Az autópálya-társaság szakemberei nem értenek egyet a civil szervezet vezetőinek azon felvetésével sem, hogy az út megépülése esetén a zajterhelés és légszennyezés az érvényben levő határérték felett lenne. A tervezett nyomvonalhoz ugyanis 320 méterre épült a legközelebbi ház, a lakótelep pedig 500 méterre helyezkedik majd el. A forgalom ráadásul ezen a területen rövidebb és hosszabb szakaszokon alagútban, az Ezüsthegy vonalán pedig egy mély bevágásban haladna, az út és a lakóövezetek között pedig a tervek szerint erdősáv létesül.
genderidológia
Ennél már nincs lejjebb
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!