A feljelentést tevők szerint a Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Rt. a kormány idén március 27-én hozott rendeletével indokolatlanul sok szén-dioxid-kibocsátási kvótát kapott. A kvótákat az EU területén a légkör védelméért vezették be. Azok a vállalkozások, amelyek képesek csökkenteni füstgázkibocsátásukat, eladhatják a felszabadult kvótáikat. A feljelentők szerint a cégnek megalapozatlanul biztosítottak évi 16 265 egységnyi szén-dioxid-kvótát, mert az üzemben nem folyik olyan tevékenység, amely jelentős gázkibocsátással járna. Úgy érvelnek: az intézkedés egyetlen célja az lehetett, hogy a Motim Rt. pénzzé tehesse az ajándékba kapott egységeket. A kvótapiacon ez a tétel évente 380 ezer eurót, tehát közel százmillió forintot hozhat a cégnek, ám az egységek értéke évről évre nagyságrendekkel növekszik.
*
A feljelentők arra is felhívják a figyelmet, hogy az indokolatlan kvótamennyiség odaítéléséért nemcsak a vállalat, hanem az ügyben eljáró állami hivatalok, köztük a környezetvédelmi főfelügyelőség is felelős lehet, ezért félő, hogy a bűncselekményeket bűnszövetkezetben követték el. Azt is kiemelik, hogy olyan nagyvállalatoknak, mint a Mol Rt., már nem jutott elegendő a hazánknak biztosított tételből.
Az iratot jegyző szakemberek – akinek egyike korábban a Pénzügyminisztérium szakfőtanácsosa volt – azt kérik az ügyészségtől, hogy a kvótaügynél történt viszszásság mellett állapítsa meg: a Motim Rt. privatizációs folyamata is bűncselekmények elkövetésével járt. Utalnak a Magyar Nemzet múlt havi riportjában ismertetett tényekre, miszerint a Gyurcsány Ferenc ellenőrzése alatt álló konzorcium nagy összegű környezetvédelmi vállalások fejében szerezhette meg az értékes vállalatot, ám a vállalásokat közel egy évtizedes késéssel teljesítette. Lapunk azt írta: az Altus Rt.–GPS Kft. konzorcium éppen azért vehette meg aprópénzért a privatizáció évében 6,5 milliárd forintos árbevételt elérő és kétszázmillió forint nyereséget termelő Motim Kft.-t, mert vállalta a timföldgyártás hét évtizede alatt az érzékeny szigetközi ivóvízbázis fölé felhalmozott három és fél millió tonnányi vörös iszap ártalmatlanná tételét. Erre összesen másfél milliárd forintot kellett volna elkölteniük. Emlékezetes: Gyurcsányék ötmillió forintos önerővel indultak neki a privatizációs pályázatnak, a vállalat 705 millió forintos vételárát az akkor még állami kézben lévő Magyar Hitelbank nyújtotta 700 millió forintos kölcsönből sikerült csak fedezniük. A pénzintézet elnöke ekkor Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa volt.
A feljelentésben kiemelik: az alumíniumágazat privatizációjáról szóló kormányhatározat előírta, hogy az új tulajdonosoknak be kell fizetniük a Központi Környezetvédelmi Alapba a környezeti kárelhárítás költségét, amennyiben annak végrehajtásával egy évnél többet késnek. – A környezetvédelmi hatóság ezt önhatalmúlag megszegte, és nem kötelezte befizetésre a céget. Ezen nagy összegű költségvetésnek okozott kárhoz teljes bűnszövetség egész sorozatára volt szükség – fogalmaztak a dokumentum jegyzői. Szerintük a helyi környezetvédelmi hatóság esetében hivatali hatalommal való visszaélés és hanyag gazdálkodás bűntette merül fel, de fel kell deríteni a társtetteseket is, hiszen – mutatnak rá – az ilyen cselekedetek mindenkori velejárója a megvesztegetés. A feljelentők úgy vélik: a Motim Rt. mindemellett szabálytalanul kapott engedélyt több mint hetvenezer tonna veszélyes hulladék mosonmagyaróvári ártalmatlanítására, továbbá a környezetvédelmi minisztérium indokolatlanul biztosított 200 ezer köbméteres veszélyeshulladék-lerakási lehetőséget a vállalat telephelyén, amely a szigetközi ivóvízbázis fölött található.
Tegnap megkerestük a környezetvédelmi minisztérium illetékeseit is, akik megígérték: reagálnak kérdéseinkre, ám ezt lapzártánkig nem tették meg.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
