Fenyegető ár a Hármas-Körösön

Sólyom László köztársasági elnök tegnap Szolnokon járva az árvíz elleni általános védekezési terv újragondolására hívta fel a figyelmet, miközben a Tisza tíz méter fölött tetőzött a városnál. A Hármas-Körös áradása több Békés megyei települést veszélyeztet. A gátakon csaknem tizenkilencezren dolgoznak, míg tízezren készen állnak a beavatkozásra.

Szolnokra látogatott tegnap Sólyom László köztársasági elnök. Felkereste a gátakon, a Tisza partján dolgozókat, a városházán meghallgatta az árvíz elleni védekezést irányító szervezetek vezetőinek beszámolóit, majd megköszönte a rendőröknek, a katonáknak, a katasztrófavédelem szakembereinek, a polgármestereknek, a vízügyeseknek és a civileknek a helytállást – közölte az MTI. Sólyom László megnyugtatónak nevezte azokat a terveket, amelyek az emberek és az anyagi javak esetleges kimentésére vonatkoznak. Az árvíz utáni helyzetről szólva kijelentette: úgy látszik, ez a veszély rendszeresen viszszatér, ezért a védekezés nagyobb léptékű átgondolására van szükség.
Tetőzött Szolnoknál a Tisza, a folyó 1005 centiméteres magasságot ért el tegnap – jelentette be az Országos Műszaki Irányító Törzs sajtótájékoztatóján Reich Gyula szóvivő. A vízgyűjtő területeken sehol sem hullott csapadék az elmúlt huszonnégy órában, s ez kedvező, mert némileg kevesebb az utánpótlás. A hét végén azonban változik a helyzet, a Kárpát-medence keleti felében eső várható. A Tisza Kisköréig apad, innentől a déli országhatárig árad. Jó hír a védekezőknek, hogy a Maros vízhozama csökkent, ezért kisebb mennyiségű vizet visz a Tiszába, mint az elmúlt napokban. A Duna nagy árhulláma tegnap éjjel elhagyta hazánk területét.
A legnagyobb veszélyt a Hármas-Körös áradása okozza, a folyó a Békés megyei Gyomaendrődnél 920 centiméteren tetőzött, két centivel meghaladva az eddigi legmagasabb értéket. Ma Szarvasnál 995 centiméterre prognosztizálják a csúcsot, ez a magasság fél méterrel több a korábbi rekordnál. A Hármas-Körös mentén, a veszélyeztetett szakaszokon elkészültek azok az ideiglenes védművek, amelyek segítségével a szakemberek szerint a gátak között tartható a folyó.
A Tisza és mellékfolyói mellett húzódó védvonalakon a tartósan magas vízállások miatt egyre több árvízi jelenséget tapasztalnak, növekszik a fakadóvizek, a szivárgások és az átázások száma. Kiemelkedő szerep jut ezekben a napokban a figyelőszolgálatnak: a gátőrök folyamatosan pásztázzák munkaterületüket, és a legkisebb gyanús jel láttán riasztják a töltésfeltáró mechanikai szakcsoportot.
Közvetve 160 ezer ember és 52 ezer épület van veszélyben a folyók áradása miatt 306 településen – mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A fenyegetett zóna főként az Alföldön terül el. A védekezésben összesen 18 800-an vesznek részt, míg tízezren készenlétben állnak a beavatkozásra. A védelmi szakaszokra senki sem léphet be.
Az árvízi helyzet uralta a tegnapi, Újvidéken megtartott magyar– román–szerbia-montenegrói külügyminiszteri találkozót. A vendéglátó Vuk Draskovics külügyminiszter kijelentette: semmiképpen sem szabad megengedni, hogy jövőre is hasonló körülmények között várjanak egy esetleges áradást, mert nem lehet arra számítani, hogy a következő száz évben nem lesz ilyen magas a vízállás. Somogyi Ferenc külügyminiszter megemlítette, hogy a magyar képviselők Brüsszelben már kezdeményezték, hogy az EU hosszú lejáratú kölcsönökkel segítse a szerbia-montenegrói és a romániai gátrendszer megerősítését. A román Mihai-Razvan Ungureanu nemzetközi szakértői csoport összehívását kezdeményezte, amely kidolgozná a tiszai védművekre vonatkozó javaslatokat, s ezt az EU elé terjesztené.

Újabb romániai kitelepítések. Tovább súlyosbodik a helyzet a Duna romániai szakaszán. Az ország déli részén fekvő Olténiában kedd éjjel megszólaltak a vészhelyzetet jelző szirénák, miután a Bistret közeli gát meggyengült. A csendőrök még az éjszaka teherautókkal kimenekítettek 1200 embert a környező településekről, a tegnapi gátszakadás után pedig újabb nyolcszázat vittek biztonságos területre. Rast község víz alatt van, innen az előző napokban négyezer embert lakoltattak ki, közülük több száz a szabad ég alatt tölti az éjszakát. Folytatódtak az evakuálások a többi Duna menti megyében is: a konstancai Aliman és Vlahi falvakban harminc családot kellett kimenekíteni, kilencven ember Braila megyei jogú város külső kerületeiben kényszerült elhagyni otthonát, miután a Dunát a megerősített védvonalaknak sem sikerült feltartóztatniuk. A román belügyminisztérium jelentése szerint a dunai árhullám miatt eddig kilakoltatottak száma meghaladja a 6700-at, hétszáz lakóház vízben áll, az elöntött földek nagysága pedig elérte az ötvenezer hektárt. (R. Sz.)