Gyorsuló eladósodás

Mindössze három hónap leforgása alatt 1358 milliárd forinttal, naponta átlagosan 15 milliárd forinttal emelkedett a költségvetés adóssága – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb jelentéséből, amely a magyar államadósság gyorsabb ütemű emelkedéséről számol be.

Eszerint év elejétől március végéig 10,7 százalékkal növekedett az adósság, amely immár eléri a 14 102 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a 2002-es kormányváltás óta 5822 milliárd forinttal, tehát fejenként mintegy 580 ezer forinttal nőtt az államadósság. Figyelemre méltó, hogy az államadósság annak ellenére emelkedett ilyen mértékben, hogy az elmúlt négy évben felpörgött az állami vagyon kiárusítása: a vállalatok eladásából származó, több mint 1100 milliárd forintos bevétel folyó áron háromszorosa az Orbán-kormány privatizációs teljesítményének.
*
A pénzügyi tárca adatai szerint a büdzsé devizaadóssága három hónap alatt összesen 4367 milliárd forinttal nőtt: januárban a magyar állam egymilliárd euróért, márciusban 50 milliárd japán jenért, majd 500 millió angol fontért bocsátott ki kötvényeket. A forintadósság szintén gyors ütemben, 582 milliárd forinttal emelkedett.
Az adósságállomány növekedése óriási terheket ró a költségvetésre: március végéig az országnak 233 milliárd forintot kellett kamatkiadásra fordítani, ebben a hónapban pedig 109 milliárd forint lesz a kamatteher. Az idei évre 822 milliárd forintnyi kamatfizetést irányzott elő a Pénzügyminisztérium. Számos gazdaságkutató cég azonban már jelezte, ez az összeg – akárcsak tavaly – most sem lesz elegendő, hazánkat ugyanis a rossz makrogazdasági mutatók miatt egyre drágábban hajlandóak finanszírozni a külföldi befektetők. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi számításai szerint ahhoz, hogy az ország egyáltalán meg tudja állítani az államadósság növekedését, a kiadások 3,5 százalékpontos csökkentésére volna szükség.
A pénzügyi tárca tegnap közzétette az államháztartási hiány legfrissebb számait is. Eszerint június végéig az egész évre tervezett deficit 83 százaléka halmozódik fel az államháztartásban, amihez az is hozzájárul, hogy ebben a hónapban további 159 milliárd forinttal nő a hiány. A rekordnagyságú deficitről beszámoló adatok ellenére Katona Tamás, a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára tegnap kijelentette: az éves hiánycél tartható. A várható megszorításokat firtató kérdésre válaszolva az államtitkár leszögezte: feszes gazdálkodásra lesz szükség, és az év második felében számos, többlettel záruló hónapra számítanak.
Hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy vélekednek, hogy akármelyik parlamenti erő alakítson kormányt, azonnal szembesülnie kell a kiugróan magas államháztartási deficit és az átláthatatlanná vált költségvetés problémáival, valamint azzal, hogy a külföldi befektetők egyre türelmetlenebbül várják a hiánycsökkentő lépéseket. A gazdaságkutatók jelentései rámutatnak: a kormány továbbra is külső kölcsönökből fedezi az állami túlköltekezést, így idén az államadósság és ezzel együtt a kamatteher további növekedésére lehet számítani.

Csapdában a gazdaság. Csapdában van a magyar gazdaság – állítják a Central European Management Intelligence (CEMI) szakértői. A portfolio.hu internetes portálon megjelent elemzés szerint a gazdasági növekedés üteme lassul, az adósság egyre jelentősebb, miközben a foglalkoztatottság alacsony, az adók pedig magasak. A kitörési lehetőséget a CEMI szakértői szerint az államháztartás rendbetétele és a foglalkoztatás növekedése jelentheti. A jelentés emlékeztet: míg a 90-es évek végén Magyarország a közép-európai régió éllovasának számított, addig mára a sereghajtók közé tartozunk. A CEMI szakértői szerint az áfa felső kulcsának 20 százalékra csökkentése helyett lényegesen ésszerűbb lett volna olyan adómódosító lépés – például a járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentése –, amely a foglalkoztatásra van ösztönző hatással. A CEMI tanácsadói között szerepel Járai Zsigmond jegybankelnök, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója, Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára és Simor András, a Deloitte Rt. elnök-vezérigazgatója.

Lehetetlen a 2010-es euró. Az államadósság és a költségvetési hiány miatt az euró 2010-re tervezett bevezetése lehetetlenné vált Magyarországon – írta tegnapi számában a Le Figaro című francia napilap, amely szerint uniós belépése óta hazánk „alig bírja irányítani hajóját, amely veszélyes vizeken evez”. A konzervatív újság emlékeztet: a 6,1 százalékosra tervezett idei GDP-arányos költségvetési hiány elérheti a 8-9 százalékot, jóllehet az euró bevezetéséhez nem haladhatná meg a 3 százalékot. Emellett a maximálisan 60 százalékban meghatározott államadósság az év végéig túllépi a 64 százalékot, 2008-ban pedig 70 százalékra rúghat.
Hasonlóan pesszimista véleményt fogalmazott meg a Financial Times is, amely úgy véli: az euró szempontjából 2012 vagy 2014 reálisabb Magyarország számára, amely ismét a céldátum elhalasztására kényszerül. A lap megjegyzi: ha a nemzetközi környezet továbbra is szigorodik, akkor Magyarország a pénzügyi válsággal küzdő Izland és Új-Zéland sorsára juthat.