időjárás 28°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Kettős magyar győzelem: Milák arany-, Márton ezüstérmes Rómában

Külföldön is figyeli Peking emigránsait

Stefan Lázár
2006.04.10. 22:00

Még kancellári pályafutásának legelején járt Angela Merkel, amikor találkozott a Berlinbe látogató kínai államelnökkel. Mindkét fél hangoztatta a gazdasági kapcsolatok kiépítésének fontosságát, a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának külpolitikai szakértője, Friedberg Pflüger azonban közölte, az új szövetségi kormány nem hajlandó elkendőzni az emberi szabadságjogok problémáját sem. Berlin tudja, hogy a „kereskedelmen keresztüli átalakítás” politikája mindeddig Kínában nem vezetett jelentős eredményhez, sőt a büntetőbíráskodás frontján romlott a helyzet. Az erőszakmentes bűncselekmények – így az adócsalás – is halálos ítéletekkel torolhatók meg.
Barbara Lochbihler, az emberi szabadságjogokat védő Amnesty International német részlegének a főtitkára szerint a hallgatás elhibázott jelzésnek számítana, és változtatni kell a németek Kína-politikáján! A Berlin–Peking viszony megítélése új fordulatot vehet azt követően, hogy a német fővárosban megjelent a disszidens Hao Feng-jun (Xao Fengyon), aki saját bevallása szerint a kínai biztonsági szolgálat volt alkalmazottja. A hirtelen felbukkant fiatal emigráns olyan információkkal lépett a nyilvánosság elé, amelyek egyöntetűen arra utalnak, hogy a külföldön élő kínaiak állandó megfigyelés alatt állnak Németországban is. Az Ausztrálián keresztül emigrált Hao elmondta, a hírszerzőszolgálat ügynökei igyekeznek átvilágítani a kínai diaszpóra egyes csoportjait. Megfigyeléseik elsődlegesen öt kategóriára összpontosulnak. A függetlenségre törekvő tajvaniakra, a demokratikus szellemiség hirdetőire, a betiltott Falunkung (Falun Gong) mozgalom híveire, a tibetiekre és az iszlám vallást gyakorló ujgurokra. Az emigráns szerint a pekingi kormány minden külföldön élő kínait ellenőrizni akar, a töredék csoportokba besúgókat igyekszik beépíteni. Erre a célra milliós összegeket fordítanak, a világ minden tájáról több tízezer ügynök küldi jelentéseit, ezek nyújtanak azután alapot az „ellenakciók” kidolgozására. E taktika mindeddig sikerrel járt, az emigráns kínaiak nem tudtak közös érdek-képviseleti szervezetet kialakítani, állítja Hao Feng-jun.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.