Második forduló alkotmánysértő szabállyal?

Megcsonkított formában fogadta el az igazolással szavazók ügyében kiadott keddi közleményét az Országos Választási Bizottság. A tervezetből kimaradt, hogy a joggal való visszaélés tilos. A választópolgárok nem utazhatnak el másik településre csupán azért, hogy ott a szavazatukkal befolyásolják a választás eredményét.

Vasárnap a választójogi törvény hatályos, de minden bizonnyal alkotmánysértő szabálya alapján adhatják le szavazatukat, akik a lakóhelyüktől távol, igazolással voksolnak. Ebben nagyjából egyetértettek az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjai, amikor kedd este ismét megvitatták ezt a kérdést. Előtte – délután öttől nyolcig – a kampánycsend szerteágazó, ám annál jelentéktelenebb témakörét járták körül. Végül azonban rátértek az igazolások tárgykörére: a jelenlegi választási eljárás egyik legsúlyosabb kérdéskörére, s rövid közleményt fogadtak el róla.
A második fordulóban az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint 46 144 polgár szavazhat a lakóhelyétől távol, másik településen vagy saját lakhelye másik kerületében. Erre azért lehet szükség, mert az illető például rokonlátogatásra utazik, gyógykezelésen vesz részt vagy éppen jogerős börtönbüntetését tölti. A helyi jegyző által a részére kiállított igazolás azt tanúsítja, hogy a polgárt törölték a lakhely szerinti választói névjegyzékből. A dokumentum feltünteti azt a települést is, ahol a kérelmező leadhatja a szavazatát. Mint az első forduló napján kiderült, Budapesten a kerület megjelölése is szükséges a választójog gyakorlásához.
A baj az, hogy a választási iroda nem küldi el a tartózkodási hely választókörzetébe azt a szavazólapot, amely a polgár lakóhelye szerinti képviselőjelölteket és pártlistákat tünteti fel. Emiatt, aki nem otthon voksol, a mások képviselőjére szavaz. Az Alkotmánybíróság már 1991-ben felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a lakóhelyétől távol szavazó állampolgárt olyan helyzetbe kell hozni, mintha otthon adná le szavazatát, tehát lehetővé kell tenni számára, hogy a saját képviselőjelöltjeiről dönthessen, ám ennek feltételeit máig sem teremtette meg a törvényhozás. A választójogi törvényt 1997-ben újjáalkotta ugyan az akkor kétharmados többséggel rendelkező, s a jelenlegivel azonos összetételű koalíció, de nem oldotta meg ezt a gondot. Nem szabályozta a szavazólapok eljuttatásának módját a másik szavazókörbe. A törvény emiatt vélhetőleg alkotmánysértő, mert ellentmond a szavazatok egyenlősége alkotmányos elvének, hiszen az alaptörvény szerint egy választópolgár csak egy képviselő megválasztásában vehet részt. A jogszabályban emellett benne van a csalás lehetősége.
Az OVB már az első forduló előtt szembetalálta magát a súlyos dilemmával. Április 6-án állásfoglalást adott ki, de ebben alapvetően a paragrafusok felsorolására szorítkozott. Önálló – jogértelmező – gondolat nincs a döntésében. A testület mindössze azt hozta a szavazatszámláló bizottságok tudomására, hogy ha igazolással jelentkezik náluk valaki, akkor el kell venni tőle az igazolást. Ugyanígy kell eljárniuk akkor is, ha az igazolással rendelkező voksoló mégsem utazott el, hanem visszatért szavazni a lakóhelyére. Mert ezt is megteheti.
A választás tisztaságán és törvényességén őrködő testület csak az első forduló napján, április 9-én jutott el arra a következtetésre is, hogy Budapesten a kerület megjelölése is szükséges ahhoz, hogy a választópolgár itt adhassa le szavazatát. Ha a jegyző elmulasztotta az igazoláson feltüntetni a kerületet, a polgár egyszerűen nem szavazhat.
Ezután Lovas András joghallgató fordult az OVB-hez. A testület azonban ennek nyomán nemhogy állásfoglalást nem adott ki, de múlt csütörtöki ülésén utolsó napirendi pontként az egyebek kategóriában próbálta elintézni az ügyet. A tanácskozáson váratlanul megjelenő egyetemista azonban szót kért, s ismertette érveit. Amikor segítője eközben papírlapot próbált neki átadni, Szigeti Péter elnök távozásra szólította fel a szakértőt, mondván, különben kivezetteti a teremből, hiszen szerinte zavarja a munkát. A testület gyakolatában szokatlan incidens lezárásaként az OVB úgy döntött, levélben tájékoztatja a panaszost: nincs mód rá, hogy felülírják a választási eljárásról szóló törvényt.
A levelet Lovas András még e hét elején sem kapta meg, emiatt ismét állásfoglalásért fordult az OVB-hez. Kérelmet adott be korábbi segítője, Fóris Eszter orvos is. Kedden a testület mindkettejüket meghallgatta. Lovas azt javasolta, hívja fel a testület a szavazatszámláló bizottságokat, hogy az igazolás átvételekor – az egyéb törvényes feltételek mellett – ellenőrizzék azt is, megvan-e a szavazás alkotmányos feltétele. Vagyis: az első fordulóban megválasztották-e a polgár lakóhelyén az ottani képviselőt. Ha igen, akkor 23-án már ne lehessen voksolnia az ilyen jelentkezőnek, mert szavazata kettőt érne. Fóris Eszter a választójog egyenlőségét sértő megoldások kiszűrését egyebek közt azzal próbálta indokolni, hogy elmondta: az első forduló eredményei alapján akár az is elképzelhető, hogy a második fordulóra kiadott 44 144 igazolásból 17-18 ezer nem lenne felhasználható. A valószínűség-számítások alapján ugyanis körülbelül ennyien nem voksolhatnának, mert már van képviselőjük.
A tömeges, a szervezett másutt szavazás kizárása a cél – hangsúlyozta mind a két kérelmező. Érveiket azonban lesöpörték, mondván: a probléma – a jogszabály alkotmánysértő volta – fennállhat ugyan, de ezt csak az Alkotmánybíróság orvosolhatja. Halmai Gábor azt mondta, a jogalkalmazók nem tehetik félre a hatályos alkotmánysértő szabályokat sem. A visszaélésszerű, tömeges távolszavazást nem is szabad feltételezni – hangsúlyozták más koalíciós testületi tagok –, hiszen azt bizonyítani kellene. Új állásfoglalást tehát nem adtak ki. Hosszas hezitálás után közleményt fogadtak el, de úgy, hogy a Fidesz által a testületbe jelölt Bordás Vilmos ügyvéd tervezetét megcsonkították. A közleményben erről most az szerepel: az igazolás kizárólag arra ad lehetőséget, hogy a választópolgár akkor is élhessen a választójogával, ha nem a lakóhelyén tartózkodik. Kimaradt: ez nem jelentheti azt, hogy a választópolgárok visszaélhetnek jogaikkal, s az igazolás birtokában abból a célból utazhatnak az általuk megnevezett másik településre, hogy szavazatukkal befolyásolják a választás eredményét.