Evo Morales, Bolívia első indián származású elnöke január végi beiktatása óta nap mint nap kénytelen szembesülni az ország évtizedek alatt felgyülemlett új gazdasági és társadalmi problémáival. Azokkal a gondokkal küszködik, amelyekre saját maga ígért gyors megoldást tavalyi választási kampánya idején. A szakszervezetek április elsejéig adtak haladékot neki, hogy állja a szavát. Ezt annál is inkább komolyan kell vennie, mert az erős bolíviai szakszervezetek – Morales akkori irányításával – már nem egy bolíviai elnököt megbuktattak útelzárásaikkal és sztrájkjaikkal. Az új baloldali államfőnek ezúttal a barikádok másik oldalán, a kormányrúd mellett kell helytállnia. Bolívia liberális kormányzás alatti gazdagabbik fele, amelynek földje a szubkontinens második legnagyobb földgázkincsét rejti, biztos benne, hogy Morales belebukik a kormányzásba.
A türelmetlen és sorsukkal elégedetlen bányászok nyitották meg a sort, utána a tanárok és a diákok következtek, majd a közlekedési dolgozók fogtak sztrájkba. A pilóták a múlt héten néhány napra megbénították a légi közlekedést, mert a legnagyobb állami bolíviai légitársaság elnöke hónapok óta nem fizetett. A válság elhúzódik, és nemegyszer már a hadsereget is be kellett vetni.
Morales egyik első intézkedésével maga ellen fordította a külföldi befektetőket, mert valóban bejelentette, hogy államosítani fogja az ország természeti kincseit, és megemelte az azokra kivetett adókat. Nem is maradt el a válaszlépés: március elején felröppent a hír, hogy a külföldi befektetők előbb vagy utóbb megbuktatják Moralest a hadsereg segítségével.
Külföldi kapcsolatai sem állnak jobban. Bár Morales megválasztása előtt azt ígérte, az Egyesült Államok rémálma lesz, ehhez képest „El Evo” engedményt tett az Egyesült Államoknak a kokatermesztés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?