A szilárdtest-fizika tanszék Beke Dezső professzor vezetésével már korábban is kutatta az anyag nanoszerkezetét, vagyis azt, hogy a vizsgált szilárd test felületén milyen mennyiségben találhatók és milyen módon oszlanak el egy-egy kémiai elem atomjai. A mikroszkópmódszer más tanszékek által felvetett tudományos problémák megoldásában is hasznos volt, tudtak például segíteni abban a földtani intézetnek, hogy kiderítsék: a vizsgált minták fémzárványai földi eredetűek-e, vagy üstökösbecsapódás eredményeként kerültek a kőzetbe. Voltak is igen figyelemreméltó megfigyeléseik a nehéz atomok területén, ám sajnálatukra a könnyű atomok felületi eloszlásának vizsgálatát megfelelő eszköz híján nem tudták vállalni. A régi, 22 éves elektronmikroszkóp ugyanis alkalmatlan volt arra, hogy a nátriumnál könnyebb anyagok elemi részecskéit megmutassa, így nem lehetett segítségével megfigyelni az ipar számára igen fontos oxigén, szén és bór eloszlását sem. A reflexiós elven működő új elektronmikroszkóp beszerzésével viszont most már ez a terület is kinyílt. Ez azért is örvendetes, mert a tudományos megfigyelések még közelebb kerültek a termelés szükségleteihez, eredményeikkel közvetlenül szolgálják a gyakorlati életet. Pontos képet tudnak adni például a szerkezeti anyagok elemeloszlásáról, bennük a szénatomok arányáról és elhelyezkedéséről, de arról is, hogy egy fém csomagolóanyag felületén az elszíneződés szerves vagy szervetlen anyagtól származik. A korábbi, elektromágneses szűrőkhöz használt nanokompozit anyagok viselkedését vizsgáló kutatások is jobb eredménnyel kecsegtetnek, hiszen ezeknél a bór eloszlásának kulcsszerepe lehet a szűrő hatékonyságában – tudtuk meg Beke professzortól.
Alapkutatásnak tekinthető, mégis igen nagy gyakorlati értékű a tanszék egy másik témája, a nikkel-szilícium vegyületek kialakulásának, pontos anyagszerkezetének a megfigyelése. Ebben már korábban is voltak eredményeik, hiszen a szilícium, lévén viszonylag nehéz elem, eddig is megfigyelhető volt. Most viszont tovább tudnak lépni, meg tudják például nézni, hogyan ötvöződik a két anyag, meg tudják mérni, milyen hőhatás esetén érhető el az optimális anyageloszlás ahhoz, hogy ezek az anyagok megfelelő elektromos vezetőként funkcionálhassanak az elektronikai berendezésekben.
Ugyancsak az új eszköz érdeme, hogy míg korábban a vizsgált szilárd test felszínéről egy-másfél nap alatt tudtak csak anyagtérképet készíteni, addig most ez 15 perc alatt megoldható. Ezt az eszköz lelkének tekinthető új típusú katód teszi lehetővé, amelynek élettartama tízszerese a hagyományos katódénak. A régi típusú izzó katód ugyanis egy-másfél évente tönkrement, s akkor egy-másfél millió forintba került a cseréje. Az új eszköz viszont hideg katóddal működik, ami mintegy tíz évig használható csere nélkül.
A szupermikroszkóp az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében kapott helyet, hiszen ennek szomszédságába költözik hamarosan az egyetem szilárdtest-fizika tanszéke is. Az elhelyezés azonban magának az atommagkutatónak is hasznára van, hiszen ott is folynak olyan kutatások, amelyeknek jó szolgálatot tehet a nagy felbontású elektronmikroszkóp – tudtuk meg Kövér László tudományos főmunkatárstól.
A kutató és csoportja francia tudósok által kikísérletezett szilícium nanoszálak elektronszerkezetét vizsgálja. Ez a természetben ismereteink szerint nem létező, mesterséges eljárással kialakított anyagszerkezet olyan tulajdonságokkal bír, amelyek a nanoelektronika fejlődését forradalmasíthatják. Az új elektronmikroszkóp segítségével ellenőrizni lehet, hogy a szilícium nanoszálak – amelyeknek az elektronszerkezetére röntgenfotonokkal keltett elektronok spektrumából (színképéből) következtetnek – a feltételezett mintázatba rendeződnek-e a felületen. Így ugyanis kideríthető, hogy az anyag belső szerkezetét átalakító nanotechnológiai beavatkozásokkal valóban azt az eredményt érték-e el, amit akartak. Az említett példák olyan tudáshoz vezethetnek, amely jócskán túlmutat azon a határon, amit az ember valaha el tudott képzelni. Egyben felveti a természet vegykonyhájában kuktálkodó ember felelősségét is, hiszen az idegsejt mesterséges intelligenciával való összekapcsolása sem fantazmagória többé.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
