időjárás 28°C Klára 2022. augusztus 12.
logo

Száztíz mandátum sorsa dől el

2006.04.21. 23:00

Az ország 8 millió választópolgára közül 5,079 millió járulhat vasárnap az urnákhoz, hogy abban a 110 egyéni választókerületben, ahol két héttel ezelőtt nem dőlt el a küzdelem, országgyűlési képviselőt válasszon. A voksolás végeredményét várhatóan május első hetében állapítják meg a választási bizottságok. A köztársasági elnök ezt követően egy hónapon belül hívhatja össze az új parlament alakuló ülését.

Százhetvenhat egyéni országgyűlési hely közül az első fordulóban csak 66-nak a sorsa dőlt el, további 110 mandátum a vasárnapi második fordulóban talál gazdára. A 8,076 millió szavazópolgár közül most 5,079 millió adhatja le szavazatát. A voksolás érvényes, ha a jogosultak 25 százaléka felkeresi a szavazóhelyiségeket.
A 110 választókerületben öszszesen 6775 szavazókör várja a polgárokat. Szavazni reggel hattól este hétig lehet, kivéve, ha a választási bizottság reggel 5 órára előre hozza a voksolás kezdetét. Erre azokon a településeken van mód, amelyekről a gátakra igyekeznek az emberek. Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője, Rytkó Emília az előkészületekről tartott tegnapi tájékoztatón azt mondta: az árvizes területeken szükség esetén a választási bizottságok gondoskodnak a szavazókörök áthelyezéséről.
A helyi választási irodák értesítették a jogosultakat, hogy választókerületükben második fordulót tartanak. Az adatok szerint a 110 választókerületben 331 képviselőjelölt maradt versenyben. Időközben 84-en visszaléptek. Így 83 választókerület szavazólapjain 2-2 képviselőjelölt neve szerepel, további 27 kerület lapjaira pedig 3-3 jelölt nevét írták rá.
A polgárok csak akkor élhetnek alkotmányos jogukkal, ha személyazonosságukat és lakcímüket igazolni tudják. Ehhez vagy a régi személyi igazolványt kell felmutatniuk, vagy – lakcímkártyával együtt – az új személyi azonosítót, esetleg az útlevelet vagy a jogosítványt. A szavazatszámláló bizottság ezután adja át részükre a szavazólapot. Most csupán egy szavazólap lesz, mégpedig az, amelyiken az egyéni képviselőre voksolhatnak a jogosultak. A területi listára már nem kell szavazni. A szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett karikába ezúttal is két egymást metsző vonalat – ikszet vagy keresztet – helyezhet el a szavazópolgár. Érvényesen szavazni csak ilyen jelöléssel, s csupán egy jelöltre lehet. A lepecsételt szavazólap átvételét a polgárok aláírásukkal igazolják.
A szavazófülke használata nem kötelező. Az átadott vagy kihelyezett borítékba sem kell feltétlenül beletenni a kitöltött szavazólapot, ám azt a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába dobni. Szavazólapot – az OVB döntése értelmében – nem lehet kivinni a szavazókörből, mert ez ellenkezik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével. Magyarán: csalásra, láncszavazásra, a voksok adásvételére ad lehetőséget.
Az első fordulóban volt rá példa, hogy a szavazatszámláláskor több szavazólapot találtak az urnában, mint ahányan szavaztak. Rytkó Emília azt mondta, a törvény számol az ilyen lehetőséggel, s úgy rendelkezik, hogy a különbözetet le kell vonni a jelöltekre leadott szavazatokból. Az eltérés – az OVI vezetőjének magyarázata szerint – általában abból adódik, hogy egyesek figyelmetlenségből nem írják alá a névjegyzéket, amikor átveszik a szavazólapot. Emellett megtörténhet – közölte –, hogy tévedésből a szomszédos szavazókörbe megy be néhány választópolgár.
Az Országos Választási Iroda vezetője azt mondta: az előzetes végeredményt várhatóan április 29-én késő délután állapítják meg a megyei választási bizottságok. Határozatuk ellen azonban jogorvoslat is lehetséges. Egy nap alatt fordulhat bírósághoz, aki úgy látja, hogy az eredményt törvénysértően állapították meg. A megyei bíróságok további egy napon belül döntenek a fellebbezésekről. A végeredményről szóló határozat várhatóan május 5-én vagy 6-án lesz jogerős.
A mandátumok kiosztása ezután következhet. Az első fordulóban – mint köztudomású – a területi listákról hat mandátum felcsúszott az országos listára, így a területi listákról 146-an kerülhetnek a parlamentbe, az országos listáról pedig 64-en. Utóbbi képviselői helyek megállapítása, elosztása az OVB feladata lesz. A területi listán mandátumot szerző jelöltek személye is csak az egyéni választókerületi eredmények megállapítása után válhat ismertté, hiszen aki egyéni képviselőként bejut a parlamentbe, annak a helyét az utána következő személy foglalhatja el a megyei, fővárosi listákon.
A választási iroda vasárnap hat alkalommal ismerteti a szavazáson részt vevő polgárok számát. Az este hétórás urnazárát követően pedig folyamatosan közli a szavazatarányokat.
Arra az újságírói kérdésre, miként kerülhettek egy párt szórólapjai a hivatalos értesítőkkel együtt a választópolgárok postaládájába, Szigeti Péter, az OVB elnöke az előkészületekről tartott tegnapi tájékoztatón azt mondta: médiaeseményt nem kommentál. Ha kifogás érkezik a bizottsághoz, majd megvizsgálják az esetet.
Az OVB az első forduló óta több közérdekű állásfoglalást hozott. A kampánycsend ügyében úgy döntött, hogy szombaton nulla órától nem lehet közzétenni azoknak a képviselőjelölteknek a nevét, akik időközben visszalépnek a jelöltségtől. Megerősítették, hogy a mozgóurnás szavazás – amelyet legtöbbször az egészségi állapotuk miatt rászoruló emberek vesznek igénybe – kivételes lehetőség, és senki sem jogosult arra, hogy más személy részére, annak tudta nélkül rendeljen urnát.

Külföldön is szavaznak. A hazaival lényegében egy időben, szombaton és vasárnap élhet választójogával a külföldön tartózkodó 5943 magyar állampolgár is. Most is 90 a követségen lesz a voksolás, és – az adatok szerint – mind a 110 hazai választókerület képviselőire szavazatot adhatnak le a kint tartózkodók. A szavazólapokat a kint szolgálatot teljesítő köztisztviselőknek négy napon belül kell hazahozniuk és átadniuk az Országos Választási Bizottságnak. Az OVB április 28-án, pénteken tartja az urnabontást, s másnap reggel továbbítja a szavazólapokat a helyi választási bizottságok vezetőihez. Ők a választókerületenként erre kijelölt egy-egy szavazókörnek adják át a dokumentumokat. A szavazólapokat itt – a titkosság érdekében – vegyítik a hazai voksokkal. A szavazatszámlálás ezután történhet.
Mindebből az következik, hogy vasárnap, vagyis 23-án este a kijelölt 110 szavazókör eredményének ismerete és figyelembevétele nélkül állapítják meg az előzetes eredményt. Ezekről a szavazókörökről a hét végén csak annyi tudható meg, hogy hány választójogosult szerepelt a névjegyzékükben, továbbá hányan adták le szavazatukat. A külképviseleti voksok számát nyilvánosságra hozzák.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.