Területi autonómiát akarnak Kaszáék

A Vajdasági Magyar Szövetség a nemzeti alapú területi autonómiáért száll síkra, írja a legnagyobb vajdasági magyar párt vezetőjét megszólaltató belgrádi Blic napilap, s címben emeli ki: Kasza József területi felosztást akar, a többi magyar párt ellenzi.

Kasza úgy véli, hogy a magyarok helyzetének rendezését az északi szerb tartományban a területi és a perszonális autonómia bizonyos kombinációjában kell keresni a szerb alkotmány keretein belül. A lap közben megjegyzi, hogy a másik három magyar párt megelégedne a perszonális autonómiával az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén.
Kasza nyilatkozata szerint a magyar autonóm terület nyolc vagy kilenc magyar többségű járásból (Szerbiában községnek nevezik) állna, míg a személyi elvű autonómiát az összes többi magyar élvezné szerte a Vajdaságban. Ez az álláspont nincs bebetonozva, tette hozzá a pártvezető, mert úgy gondolják, hogy a megoldást a tárgyalások hozzák. Már igen komoly megbeszélések zajlanak a Szerbiai Demokrata Párttal és a Demokrata Párttal. (Az előbbinek Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök, az utóbbinak Borisz Tadics szerb államfő a vezetője.) „Megfelelő megoldást szeretnénk találni az európai autonómiák mintájára, mint amilyen a katalán autonómia Spanyolországban vagy a dél-tiroli Olaszországban” – nyilatkozta Kasza József a Blicnek.
Az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleményben reagált Kaszának e fenti nyilatkozatára, kiemelve, hogy már nincs „nyolc vagy kilenc” magyar többségű járás, s a vajdasági magyarságnak csak nem sokkal több mint fele él a magyar többségű, de lényegében vegyes lakosságú járásokban. Ágostonék szerint az, hogy Kasza csak a viszonylagos többségben élő magyaroknak ígér területi autonómiát, a közelebbről nem definiált perszonális autonómiát pedig a sziget- és szórványmagyarságnak tartja fenn, nem más, mint kísérlet arra, hogy a vajdasági magyarságot az autonómiakövetelések ügyében elsőrendű és másodrendű magyarokra ossza.