Az összesítésből kiderül, hogy az idei több mint 131 ezer jelentkező nemenkénti eloszlása mintegy 60-40 százalékos a nők javára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, januári adatai szerint a társadalom csupán 52,5 százaléka nő, így kijelenthető, hogy a „gyengébbik nem” nagyobb arányban szeretne bejutni a felsőoktatásba, mint az „erősebbik”.
A nők túlsúlya jellemzi a pedagógusképzést, a bölcsészettudományi, az orvos- és egészségtudományi területet. Utóbbin belül az orvosképzés viszonylag kiegyensúlyozottnak tekinthető, míg például ápolónak szinte kizárólag nők jelentkeztek. A férfiak dominálnak az informatikai, a műszaki, valamint a nemzetvédelmi és a katonai képzési területen. Az informatikai szakokon a leglátványosabb a nemek közti eltérő érdeklődés, hiszen ott csak minden tizedik jelentkező nő.
Érdekes jelenség, hogy míg az építész szakra szintén azonos arányban jelentkeztek nők és férfiak, addig az építészmérnöki szakirányon már látványos a férfiak túlsúlya. Az sem közismert, hogy míg a jelentkezők nemenkénti eloszlása alapján a biológiát inkább női tudománynak lehet tekinteni, addig a fizika inkább az erősebb nem képviselői között népszerű.
Az iskolák szerinti bontásban az látható, hogy a kizárólag egészségügyi, illetve pedagógusképzéssel foglalkozó intézményekben elsősorban nők szeretnének tanulni.
A felvételizők legalább négyötöde nő a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán és a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében. Idesorolható még a Budapest Kortárstánc Főiskola is, ahol a gyengébb nem 79 százalékos többségben van. Ezzel szemben lényegesen több a férfi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán vagy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, hiszen az ezekbe az intézményekbe jelentkezők közt a nők 14-27 százalékos kisebbséget alkotnak.
Emlékezetes: több mint tíz százalékkal, 148 ezerről alig 132 ezerre csökkent idén a felsőoktatásba felvételizők száma a tavalyi adatokhoz képest. Az 1998-as kormányváltás évében még csupán 126 ezren adtak be jelentkezési lapot, ám négy évvel később, 2002-ben ez a szám meghaladta a 165 ezret. Tavaly mindenkit váratlanul ért a drámai mértékű csökkenés, hiszen közel húszezerrel kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint egy évvel korábban. A 2005-ös adatokhoz képest több mint tízszázalékos, 2002-höz viszonyítva pedig húszszázalékos az idei visszaesés.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében