Újabb csomag várható

Gyors forintromlás, a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása, pánikszerű tőkekivonás és kamatemelés – hazai és külföldi gazdaságkutatók ezt jósolják a következő hónapokra, ha a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik. Irányváltás nélkül elkerülhetetlenné válnak a megszorító intézkedések, amelyek tömeges elbocsátásokkal, adóemeléssel, az infláció növekedésével és az állami támogatások radikális csökkenésével járnak.

Gazdaságkutatók szerint hamarosan a mindennapi életünkre is negatív hatást gyakorolhat a magyar államháztartás rekordnagyságú hiánya s az államadósság folyamatos és gyors ütemű növekedése. Ha nem történik gyökeres fordulat a jelenlegi gazdaságpolitikában, úgy a pénzügyi piacok kényszeríthetik ki a magyar államháztartás rendbetételét, ez a korrekció azonban fájdalmas lépésekkel, így a forint gyors értékvesztésével, a közszférában tömeges elbocsátásokkal, adóemeléssel és az infláció növekedésével jár. Növeli a pénzügyi válság esélyeit, hogy a magyar költségvetési kimutatásokat egyre nagyobb bizonytalanság övezi: a hiányadatokat az utóbbi években nagyfokú „kreatív könyvelés” jellemezte, amelynek következményeként mára gyakorlatilag átláthatatlanná vált az államháztartás valós helyzete. Nehezíti a tisztánlátást mindezen túl az is, hogy – a huszonöt tagú Európai Unióban egyedüliként – hazánk eddig egyetlen konvergenciaprogramját sem tudta teljesíteni, azaz a kormány által felállított felzárkózási célok a folyamatos túlköltekezés és a rossz tervezés miatt rendre elbuktak. A legutóbbi konvergenciaprogramunk már a benyújtáskor elvérzett, s Brüsszel a felzárkózási pálya újratervezését kérte Magyarországtól szeptemberi határidővel. A Medgyessy–Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája a magyar államadósságot és hiányt nagymértékben finanszírozó külföldi befektetők bizalmának csökkenését vonta maga után. A térségi országok közül hazánknak hiteleznek a legmagasabb felárral. Az euróhoz viszonyított lengyel, cseh, szlovák és magyar kamatkülönbözeteket vizsgálva a magyar hozamfelár 3–3,5 százalékos, ám versenytársainké 0–1 százalék között mozog, azaz Magyarországot finanszírozzák legdrágábban a külföldi befektetők.
A térségi valuták mozgása alapján egyértelműen látható az is, hogy az előző hónapokban a forint veszített a legtöbbet az értékéből a régióban. A pénzpiaci folyamatokat értékelő elemzők szerint a forintgyengülés hátterében nemcsak a nemzetközi kamatemelési trend áll, hanem az, hogy a befektetők immár figyelemmel kísérik az egyes országok egyensúlyi adatait is, ebből a szempontból pedig hazánk számít az egyik legkockázatosabb országnak. Figyelmeztető jelnek számít az is, hogy az Eurostat adatai szerint a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül hazánk az utolsó előtti helyen áll a gazdasági növekedés terén, a foglalkoztatottságot illetően pedig a 25 tagállam közül a 22. helyet foglaljuk el.
Gazdaságpolitikai irányváltás nélkül Magyarország hasonló gazdasági válsággal nézhet szembe, mint 1995-ben: a Bokros-csomagot megelőző időszakban a költségvetési hiány elérte a bruttó hazai össztermék tizenegy százalékát, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP kilenc százalékát, márpedig a jelenlegi magyar hiánymutatók közelítenek ezekhez a számokhoz. 2002 óta az államadósság annak ellenére emelkedett majdnem 60 százalékkal, hogy a privatizáció felgyorsult, s a 73 cég eladásából származó bevétel több mint 1100 milliárd forintja folyó áron a háromszorosát teszi ki az előző négy év teljesítményének. Az államadósság kérdése újra középpontba kerülhet, a Pénzügyminisztérium ugyanis ma teszi közzé a legfrissebb adatokat erről.
A szükséges reformok elmaradása a gazdaságkutatói értékelések szerint a forint további, gyors ütemű romlását, a devizahitelek terheinek nagymértékű, 30-40 százalékos emelkedését és a jegybanki alapkamat növekedését vonhatja maga után. Növeli a kockázatokat, hogy a devizában eladósodott háztartások több mint felének nincs likvid pénzügyi megtakarítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilizációs jelentése értelmében az óriási államháztartási hiány kényszerű csökkentése elbocsátásokat, a jövedelemadó, a szabályozott árak és az áfa emelését s a beruházási kiadások csökkenését eredményezheti. A megszorító intézkedések időzítése szintén kérdéseket vet fel, változatlan gazdaságpolitika esetén ugyanis a befektetők hamar megvonják bizalmukat a magyar piactól, ebben az esetben pedig a gazdaság rendbetétele megnehezül. Csaba László közgazdászprofesszort idézve, a reformokat még azelőtt kell elkezdeni, mielőtt kiépülne hazánkban a teljes kommunizmus.

Veszélyben a forint. Komoly veszélyben van a forint, miközben a választási harcba bonyolódott politikusok nem ismerik fel a költségvetési helyzet súlyosságát – nyilatkozta tegnap a Dow Jones hírügynökségnek az MNB elnöke, aki szerint sem a költségvetési reform előkészülete, sem pedig a közvélemény felkészítése nem kezdődött még el. Járai Zsigmond a forint bizonytalanságának fő tényezői között említette a csökkenő kockázatvállalási kedvet, a magyar költségvetési helyzet átláthatóságának hiányát, valamint az EU sürgetését a kiadások kezelésére.