A kórházak időt kérnek

Tegyenek kivételt az egészségügyi dolgozókkal, s június 30-a után se büntessék őket a színlelt szerződéssel való foglalkoztatás miatt – erre kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete. Szerintük ellenkező esetben ellátási zavar alakulhat ki a bizonyos területeken amúgy is szakemberhiánnyal küzdő ágazatban.

Délelőtt közalkalmazott altatóorvosként dolgozik egy kórházban, délután pedig vállalkozóként látja el ugyanazt a feladatot, ugyanabban az intézményben – egy tipikus példa a szabálytalan foglalkoztatásra. A színlelt szerződések minősítésének irányelvében erről a következőket írja internetes oldalán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium: „leplezett szerződésnek számít, ha a munkáltató részben munkaviszony, részben megbízási szerződés keretében ugyanarra a feladatra foglalkoztatja a munkát végző személyt.” Hasonlóképpen szabálytalan az ott olvasható információk alapján az is, ha a megbízási vagy a vállalkozási szerződésben foglalt feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltését jelentik.
A színlelt szerződések elleni fellépést 2003 óta több alkalommal elhalasztották a törvényhozók. Június 30-a azonban a végső dátum, addig meg kell szüntetni ezeket.
*
Jövő hónap végén tehát megszűnik a moratórium, s bírsággal-pótlékkal együtt behajtja az APEH azt az adó- és járulékösszeget, amelyet a felek megspóroltak a színlelt szerződésekkel. Ráadásul akkortól büntetőjogi fenyegetettség is terhelheti őket. A munkaviszonyt leplező vállalkozási vagy megbízási szerződések legnyilvánvalóbb oka, hogy kevesebb adót és járulékot kell utánuk fizetni. Ráadásul ezekben az esetekben nem a munka törvénykönyve szigorú szabályai vonatkoznak a felekre.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől most azt kéri a Magyar Kórházszövetség és a Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE), hogy június 30-a után is mentesüljenek a felelősségre vonás alól az egészségügyi dolgozók és intézmények.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke ezt azzal indokolta, hogy a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottak jelentős része nem vállalná feladatát, ha közalkalmazotti munkaviszonyban kellene azt végeznie. Ez főként a hiányszakmákban dolgozókat érinti, s az ő elvesztésük akár ellátási zavart is okozhat. Ezek a szerződések kényszerből születtek, mert alacsony közalkalmazotti bérért bizonyos feladatokra már nem lehet szakembert találni – hangsúlyozta.
Ari Lajos, az EGVE elnöke is úgy látja: beláthatatlan következményekkel járhat, ha büntetni kezdik az egészségügyi dolgozókat és intézményeket. Mint mondta: speciális helyzete miatt különleges szabályokat kell alkotni az ágazatra. Egyelőre nem tudják, hány embert érint az egészségügyben ez a probléma. Arra a kérdésre, hogy mely szakmákban fordulhatnak elő leginkább ilyen szerződések, úgy felelt: a hiányszakmákban, például az aneszteziológusoknál, a röntgenorvosoknál, de gyakori ez a „pluszügyeletet” vállalók között is. Ari ma találkozik Rácz Jenő egészségügyi miniszterrel, s arra kéri, hogy tárja a kabinet elé e problémát.