Az ötlet még gyakran szabad préda

Óriási probléma világszinten a szellemi termékek eltulajdonítása: még nagy tőkével rendelkező cégeknél is kétes eredménnyel kecsegtető vállalkozás e „mozgékony jószágok” megvédése. Kiváló példa erre a szoftverhamisítás, ami ellen egyre növekvő, de még mindig elégtelen hatékonysággal próbálnak küzdeni a tulajdonosok. Az innováció terméke érték, ami már a XIX. század végén is piaci előnyökkel járt – gondoljunk csak a Coca-Colára, aminek receptje még mindig titok – nem véletlen hát, hogy az információs társadalomban óriási kereslet mutatkozik iránta. E kereslet azonban nem mindig jelenik meg üzleti ajánlat formájában, az ötlet, gondolat gyakran szabad préda, s még a kidolgozott eljárások sincsenek biztonságban mindaddig, amíg szabadalmi oltalom alá nem helyezik őket.
Az országban harmadikként a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában kialakított Patent Libraryhoz hasonló könyvtárak létrejöttét azért támogatja a Magyar Szabadalmi Hivatal, hogy az innovatív emberek megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy munkájuk gyümölcsét saját hasznukra is tudják kamatoztatni. Ezekben az intézményekben ugyanis minden nyomtatott és elektronikus formában hozzáférhető dokumentum az iparjogvédelmet szolgálja, és két munkatárs is rendelkezésre áll, hogy ingyenes tanácsadással segítsék az odafordulókat. A magyar kutatóknak meg kell érteniük, hogy nemcsak a kutatási eredmények publikálása fontos, de az is, hogy szellemi termékeik védelméről gondoskodjanak. Ha nem teszik, csökkentik a lehetőségét annak, hogy az innováció hasznából részesüljenek – hívta fel a tudományos élet szereplőinek figyelmét Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a Patent Library debreceni központjának avatóján.
Az ügy fontosságát bizonyítja, hogy a tudományos felfedezések tulajdonjogával a felsőoktatási törvény módosítása is foglalkozik, és megengedi, hogy az egyetemek, főiskolák kutatóikkal közösen céget alapítsanak az ott születő tudományos eredmények gazdasági hasznosítására. Amint azt Berta Andrástól, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesétől megtudtuk, ám sokan még mindig úgy vélik, a tudományos karrier szempontjából előnyösebb, ha eredményeiket előbb szakcikkekben publikálják. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy az abban közzétett újdonság ipari-gazdasági hasznosításába bárki belefoghat. Ha viszont a kutató a publikáció helyett a szabadalmaztatást választja, akkor az innováció hasznosításának jogdíjai mindenképpen őt illetik meg, még akkor is, ha az általa kidolgozott megoldás alapján mások gyártanak majd kereskedelmi forgalomba kerülő terméket. Ennek kapcsán Bendzsel Miklós rámutatott: a publikáció védjegyoltalom alá helyezés esetén sem maradhat el, a szabadalom tartalmát ugyanis 18 hónapon belül nyilvánosságra kell hozni.
Az Európai Unió által támogatott Pólus-program ugyancsak felveti a szellemi termékek védelmének problémáját, hiszen lényege az, hogy öt felsőoktatási centrumban – Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden – városonként mintegy százmilliárd forinttal járuljon hozzá a tudományos innováción alapuló gazdaságfejlesztéshez. A 2007–2013 között megvalósuló program koncepciója az, hogy az egyetemek, illetve egyetemi oktatók által létrehozott úgynevezett spin-off cégek maguk is vállalkozzanak saját szellemi produktumaik termékké fejlesztésével, illetve kereskedelmi forgalomba hozatalával. A Pólus-program azt is jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények a pólusvárosok önkormányzataival, és az ott működő kamarákkal összefogva fejlesszék forgalmazható termékké a tudományos eredményeket. Az ebből következő gazdasági fejlődés ugyanis beláthatatlan perspektívákat nyithat annak a régiónak, amiben ilyen együttműködést sikerül kialakítani. Ám csak akkor, ha a Győrben, Debrecenben, Pécsett, Szegeden vagy éppen Miskolcon születő tudományos eredmények alapján készülő termékeket nem Kanadában vagy Szingapúrban kezdik el gyártani, hanem helyben. A gyártási jog külföldre történő eladása ugyanis hasznot hozhat a feltalálónak, illetve az általa és az egyetem által alapított spin-off cégnek, de csekély haszonnal kecsegtet a régió számára. Erre az összefüggésre figyelmeztetett Kósa Lajos debreceni polgármester a tanácskozáson, ahol a Debreceni Pólus 11 projektjét ismertették Szűcs Erikával, a Pólus-programért felelős miniszteri biztossal.