Batiz állítja: jó alkut kötöttek az AGM Zrt.-vel

Nem az adófizetők pénzét pazarolta, hanem milliárdokat takarított meg a kormány, amikor közel nyolcmilliárd forint kártérítés kifizetéséről döntött peren kívül a garéi ügy kárvallottjának – állította lapunknak Batiz András kormányszóvivő.

2006. 05. 19. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap megírtuk: 7,697 milliárd forintért kárpótolja peren kívül a kormány az AGM Beton Zrt.-t és az egyik cégvezetőt, amiért az Orbán-kabinet még 1998-ban elvette a társaságtól a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. A kártérítés mértéke ugyanakkor meglepő, hiszen a vállalat egy 1,2 milliárd forintos üzlettől esett el, és a cég képviselője még 2004 végén, a szerződésbontás jogellenességét kimondó legfelsőbb bírósági határozat után is csak másfél milliárd forintos kárról beszélt.
Idén februárban jelentették be a felperesek, hogy összesen 11,5 milliárd forint kártérítést követelnek a környezetvédelmi minisztériumtól – mondta el lapunknak Batiz András. Hozzátette: az eredeti igény azért növekedett ekkora mértékben, mert a szerződéses összegen felül az eltelt nyolc év utáni késedelmi kamatot, a vállalkozás elmaradt hasznát, az erkölcsi kárt és a minisztériumi megbízás miatt felvett hitelek kamatát is követeli a betonelemgyártó vállalkozás és Andrássy János Mihály, a cég vezérigazgatója. – A kormánynak egy célja volt: minimalizálni azt a kárt, amelyet az Orbán-kormány okozott – érvelt Batiz.
Kérdésünkre, hogy jó megállapodást kötött-e a kabinet annak tükrében, hogy a cég ügyvédje még 2004 decemberében, a bírósági ítélet kihirdetésekor is úgy nyilatkozott, az akkori követelésük valamivel több mint másfél milliárd forint, de ebből engednének, ha sikerülne peren kívül megegyezniük, a kormányszóvivő azt mondta: a kormány el akarta kerülni, hogy a teljes kárigényt megítélje a bíróság. – Az AGM Beton képviselőjétől kellene megkérdezni, hogy másfél éve miért nyilatkoztak másképp – tette hozzá Batiz.
A lapunk által felhívott jogászok ugyanakkor egyöntetűen úgy érveltek: nem tudnak példát arra, hogy egy peren kívüli megegyezésben az eredeti kárigény hatszorosát fizesse meg az alperes. Megkerestük a perben a környezetvédelmi minisztériumot képviselő Elter Tamást is, aki nem kívánta kommentálni ezt az ellentmondást. Emlékezetes: Elter korábban a cég másfél milliárdos igényét is irreálisnak, „holdbéli számnak” nevezte. Tegnap újfent megkerestük az AGM Beton Zrt.-t, ám a vállalat vezetői nem kívánnak nyilatkozni.
Az ügy előzménye: az AGM Beton Zrt. 1998 tavaszán megbízást nyert, hogy a Budapesti Vegyi Művek garéi telepén tárolt, súlyosan szennyező klórtartalmú anyagokat ideiglenesen, tíz évre betonhordókba csomagolja. A nem sokkal később hatalomba lépett Fidesz vezette kabinet azonban úgy döntött, hogy a drága és ideiglenes technológia helyett végleges megoldást keres a környezetszennyezésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.