Szinte biztosnak látszik, hogy idén nem ismétlődik meg a tavalyi botrány, amikor a tételek idő előtti kiszivárgása miatt Magyar Bálint érvénytelenítette a matematikaérettségi eredményét, és a tárgyból felvételiző közel negyvenezer diákot a vizsga újraírására kötelezte. Hiba azonban idén is van bőségesen. A tegnapi matematika- írásbeli során hét iskolában kevesebb tétel volt, mint ahány diák – áll a tárca közleményében. A hiányzó feladatsorokat fénymásolással a vizsgák kezdete előtt pótolták. Egy helyen két iskola elcserélte, és egymás dobozát vitte el a jegyzői irodából, így az egyik intézménybe a szükségesnél öttel kevesebb feladatlap jutott, ezeket helyben sokszorosították.
A tárca a magyarérettségivel ellentétben a matematikavizsgák kapcsán valóban kimerítő választ adott azon kérdésünkre, hogy mely iskolákat és összesen hány diákot érintettek a hibák. A tételhiány hat budapesti és egy vidéki iskolát, 135 diákot érintett. Negyven feladatsor hiányzott a fővárosi Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolából, harminc a Schulek Frigyes Két Tannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskolából, hét a Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskolából, hat a Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskolából, tíz a kőbányai Közgazdasági Szakközépiskolából, négy a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolából, illetve harminchárom feladatsorral kevesebbet kapott a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. Az III. kerületi jegyzői irodában összecserélték az Óbudai Zsigmond Líceum Gimnázium és Szakközépiskola, valamint az Óbudai Waldorf Alapítványi Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény csomagjait, így az egyik iskolában öt feladatlap hiányzott.
Az oktatási tárca közölte: nincs tudomásuk olyan eseményről, ami a vizsgák időbeni megkezdését és biztonságos lebonyolítását bárhol akadályozta volna. Tegnap 1312 helyszínen csaknem 98 ezren írtak matematikadolgozatot, közülük 91 700-an középszinten, 6150-en pedig emelt szinten vizsgáztak, vagyis csupán a diákok 6,6 százaléka választotta az emelt szintű érettségit.
Középszinten a feladatok első részére 45 perc, a másodikra 135 perc jutott, míg emelt szinten a két feladatrész megoldására 240 percet fordíthatnak a diákok. Függvénytáblázatot és zsebszámológépet lehetett használni. A kétszintű vizsgarendszerben az írásbeli és szóbeli teljesítményt százalékban kell meghatározni, és a két mutató alapján határozzák meg az osztályzatot. A jeleshez középszinten nyolcvanszázalékos, emelt szinten hatvanszázalékos eredményt kell elérni, míg az elégségeshez mindkét szinten húsz százalékot.
Újabb támadás. Az Oktatási Minisztérium helyreigazítási eljárást kezdeményezett lapunk ellen, mert szerintük valótlanul állítottuk, hogy „a tárca hírzárlatot rendelt volna el a hétfői érettségin előforduló kisebb, technikai jellegű hibákkal kapcsolatban”. Szerintük nem felel meg a valóságnak lapunk azon állítása sem, mely szerint „a tárca nem hozta nyilvánosságra annak a két intézménynek a nevét, ahol még a vizsga megkezdése előtt szükség volt néhány feladatlap fénymásolására”. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a tárca által helyreigazítandó két mondat egyike sem jelent meg lapunkban. Épp a tárca közlésére hivatkozva írta le, hogy a győri Szent-Györgyi Albert Gimnáziumba és nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskolába jutott kevesebb tétel a szükségesnél. Tény azonban, hogy a mai napig nem került nyilvánosságra az összes olyan iskola neve, amelyet valamilyen technikai probléma érintett a magyarérettségi során. A tárca is elismerte, hogy a tételhiányon kívül előfordult csomagolási hiba, a tételcsomagok összecserélése, az igazgató hibájából történt késői kezdés, ám keddi lapzártánkig nem válaszolt arra az írásbeli kérdésünkre, hogy – a tételhiány kivételével – mely iskolákat és hány diákot érintettek az említett problémák.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
