Bújtatott adóemelés?

Az üzleti szféra egyfajta szolidaritási adójával pótolhatná a kormány a költségvetés bevételeit, akár már az idei év végétől. A lépés tulajdonképpen a társasági adó emelését jelentené. Szakértők szerint a módszer legfeljebb csak rövid távon elfogadható, a hosszú távú megoldást a kiadások visszafogása jelenti.

Szabó Eszter
2006. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgynevezett szolidaritási adó bevezetésével még az idén emelkednének a vállalkozások terhei a Világgazdaság értesülései szerint. Az intézkedés egyértelműen a jelenleg 16 százalékos társasági adó növekedését jelentené. Az új adónem bevezetésének célja az EU 25 tagállamában legmagasabbnak számító magyar államháztartási hiány mérséklése lenne.
A szolidaritási adó költségvetésre gyakorolt hatása az alkalmazandó adókulcstól függne: a társasági adó egy százalékpontos növelése évi harmincmilliárd forintnyi pluszbevételt hozhat a büdzsének, így például három százalékpontos szolidaritási adó egy év alatt kilencvenmilliárd forintos pluszterhet róna a vállalkozásokra.
A társasági adó emelését a parlamenti választások lezárulta után több gazdaságkutató cég is valószínűsítette azon az intézkedéscsomagon belül, amelyről az új kormánynak még a nyáron döntést kell hoznia. Az új adónem legkorábban szeptember elsejétől lehet érvényes, mivel az adótörvény-módosítás normál parlamenti ügymenet mellett öt hetet vesz igénybe, és az adóemelés a kihirdetéstől számítva minimum negyvenöt nappal később léphet életbe.
A szolidaritási adó bevezetése ugyan a januárban életbe lépett ötéves adóprogram kudarcát jelentené, hazánknak azonban a szeptemberben benyújtandó felülvizsgált konvergenciaprogramjában már konkrét hiánycsökkentő lépéseket kell kimutatnia Brüsszelnek.
Az új adónem lehetséges bevezetésével kapcsolatban Barcza György, az ING Bank vezető elemzője lapunk érdeklődésére elmondta: az adóemelés alkalmas eszköz lehet a magas államháztartási hiány csökkentésére, a módszer azonban csak rövid távon elfogadható, a hosszú távú megoldást a kiadások visszafogása jelenti. Barcza György szerint a társasági adó három százalékpontos növelése az egykulcsos adórendszer irányába mutathat, az ugyanis valószínű, hogy a jelenleg tizenöt százalékos áfakulcs hamarosan húsz százalékra emelkedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.