Egy katonabaleset rejtélyei

Kiss Róbert József őrnagy éppen egy aknamentesítési gyakorlaton oktatta a katonákat, amikor a helyszínen felrobbant egy gránát. Egyelőre senki sem érti, hogyan kerülhetett a gyakorlatra éleslőszer. A végzetes robbanást ráadásul egy tábori lövegbe való, 152 milliméteres repeszromboló gránát okozta, amelynek semmi keresnivalója sem volt az aknamentesítési oktatáson. Egyesek azt is feltételezik, hogy a gyilkos eszköz a nemrég felgyulladt siroki lőszerraktárból származhatott, de ezt cáfolja a Honvédelmi Minisztérium. Miközben a szaktárcánál egy belső parancs kering, amelyben arra utasítják a vezetőket, hogy senki sem adhat információkat a sajtónak, a katonai ügyészség azonnal nyomozást rendelt el. Az egyik, korábban felrobbant magánraktár vezetője már merényletet emleget, mert az elhunyt tisztnek tanúskodnia kellett volna a bíróságon az ügyükben. Az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban az eset „csak” egy az elmúlt évek olyan katonai balesetei közül, amelyeket a kiképzési rend megsértése okozott.

2006. 05. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiss Róbert József, a Magyar Honvédség őrnagya műtét közben halt meg múlt hét kedden délután a Honvédkórházban. A tisztet a legfelkészültebb, legkiválóbb szakemberként tartották számon a honvédségnél. Egy hétköznapinak tűnő szolnoki gyakorlaton azonban mégis végzetes baleset érte. Az eddigi vizsgálat megállapításai szerint az őrnagy halálát és két társának súlyos sebesülését egy 152 milliméteres repeszromboló gránát robbanása okozta. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogyan kerülhetett a helyszínre egy ilyen eszköz. A Szolnok melletti gyakorlótéren ugyanis aknamentesítési oktatás folyt, és a hivatalos jelentések szerint csak gyutacsokat és hatástalanított aknákat használtak a felkészülésen. Egy tábori lövegbe való, nagyméretű repeszgránátot pedig bajosan lehetne elhelyezni bárhol úgy, hogy az ne tűnjön fel senkinek a honvédségnél. Ha ez valahol mégis előfordulhat, akkor ott a szakértők szerint is súlyos bajok lehetnek a kiképzési renddel és a fegyelemmel. A tiszt elöljáróit tanúként hallgatták ki a katonai ügyészségnél. Az eset súlyosságát jelzi, hogy információink szerint teljes hírzárlatot rendeltek el a HM-ben az üggyel kapcsolatban, és még a sajtó tájékoztatásának jogát is átvette a katonai ügyészség.
A vádhatóság szóvivője egyelőre csak annyit közölt: halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt indítottak nyomozást, ismeretlen tettes ellen.
Bocskai István, a HM szóvivője elmondta azt is: a vezérkari főnök intézkedése alapján a tűzszerészeknél újra át kell vizsgálni minden olyan eszközt, amelyet kiképzési feladatokra, illetve bemutatókon használnak, hogy valóban és visszafordíthatatlanul hatástalanítottak voltak-e. A vezérkari főnök arról is intézkedett, hogy vizsgálják meg az ilyen jellegű bemutatók-gyakorlatok megtartásának szabályait. Feltételezhető azonban, hogy a szabályokban nem lesz hiba, és „bűnös főtisztet” sem találnak majd a honvédségnél.
Az interneten megjelent egy olyan írás, amely szerint a gránát arról a siroki telephelyről került Szolnokra, ahol nemrég tűz ütött ki. Bocskai István ezt cáfolta. Állítása szerint a siroki raktárban kézi lőfegyverek és RPG-gránátok voltak, azaz a két ügy között nincs összefüggés.
Egy szintén felrobbant lőszerraktár vezetője az egyik kereskedelmi csatornán egyenesen azt állította, hogy Kiss Róbert József merénylet áldozata lett, mert tanúskodnia kellett volna az ő robbanási ügyükben.
A találgatók tehát nem ismernek határokat, mert ilyen elképesztő eset még az alulképzett sorkatonák szolgálatának idejében sem fordult elő.
Az elmúlt tíz évben két, halált okozó tűzszerészbaleset történt. 1997. július 20-án két tűzszerész meghalt Dunaharasztiban, amikor hatástalanítás közben felrobbant egy második világháborús aknagránát. A 82 milliméteres lövedék robbanása következtében életét vesztette egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd. 2000. október 22-én Budapesten felrobbant egy második világháborús bomba a X. kerületben is, a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán álló benzinkút melletti építési területen. Egy 26 éves tűzszerész járőrparancsnok éppen azonosította és a szállításhoz készítette elő a 82 milliméteres aknagránátot, amikor az felrobbant. A katona meghalt.
Ezeknél a tragédiáknál azonban mindenki tisztában volt azzal, hogy egy veszélyes eszköz hatástalanítását kell elvégezni, a bombák nem egy élesített fegyvereket mellőző gyakorlaton kerültek a tűzszerészek közelébe.
A kiváló tűzszerész halálát okozó baleset egyes vélemények szerint sajnos nem rendkívüli, „csupán” egy azok közül a végzetes hibák közül, amelyek a hadseregnél végrehajtott drasztikus átalakítások következményeinek is tekinthetők. Az ilyen balesetek közül néhány valóban rávilágít az utóbbi évek problémáira.
Néhány évvel ezelőtt hasonló értetlenséggel álltak az előtt a baleset előtt is a honvédségnél, amelyben két harci helikopter ütközött össze Gyulafirátót fölött – mesélte el lapunknak egy neve elhallgatását kérő katonai szakértő, aki egykor katonai balesetek kivizsgálásával foglalkozott. Mint elmondta, később kiderült, hogy két katona titokban saját tulajdonú kézi GPS-készülékeket (ezek műholdas helyzetmeghatározást tesznek lehetővé) vitt fel az egyik járműre. Az engedély nélkül használt eszközök azonban elvonták a helikopteresek figyelmét, és bekövetkezett a katasztrófa. A helyzetmeghatározó készülékeket azért alkalmazták a fiatal tisztek, mert az amerikai helikoptereknél már beépítették ezeket a berendezéseket, és hasonló feltételekkel akartak gyakorolni. Informátorunk szerint ebben az esetben a felettesek elmulasztották ellenőrzési kötelezettségüket, és ez történhetett a szolnoki gyakorlótéren is.
A kiképzési rend megsértése mellett persze előfordulnak olyan esetek is, amikor a katona nem tehet a balesetről, mert az a felszerelés hiányosságaira, elavultságára vezethető vissza. A katonák körében elhíresült, az országos média által azonban többnyire elhallgatott történet, hogy a honvédség egyes gyakorló ejtőernyői akár halálos balesetet is okozhattak volna, mert egyszerűen elszakadtak próbaugrás közben. Bejárta viszont az országos és a világsajtót annak a MiG–29-es vadászgépnek az esete, amelynek a kecskeméti repülőnap előtt állt le az egyik hajtóműve. A pilóta szerencsésen katapultált, de a milliárdos értékű vadászgépet nem tudta megmenteni, és az a gyakorlótér talajába fúródott. A vizsgálat később kiderítette, hogy a hajtómű hibája okozta a balesetet. A történtek után nem tagadta senki, hogy a magyar légierő MiG–29-esei többnyire elavult, üzemidejük végét járó gépek, amelyeknek sokáig akadozott az alkatrészellátása is.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint viszont a legnagyobb gondot nem is a technikai hiányosságok vagy néhány fegyelmezetlenség okozza. A sorkatonaság eltörlésével ugyanis jelentősen javult a honvédség fegyelmi helyzete, a költségvetési források elvonásával, a kiképzőbázisok megszüntetésével, a katonák állandó áthelyezésével és a tapasztaltabb, idősebb tisztek elküldésével, a szerződésesek elvándorlásával, illetve cserélődésével viszont olyan állapotok uralkodnak a hadseregnél, hogy „szinte bármi előfordulhat.”
Nem véletlen, hogy Mikita János, a vezérkari főnök helyettese egy fegyelmi értekezleten kiemelte: a honvédségnél gyökeresen új szolgálati kultúrát kell kialakítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.