Érettségiügyben hírzárlat a hibákról

Számos hibát észleltek tegnap a magyar érettségi tételek átadása és kibontása során, az Oktatási Minisztérium (OM) azonban igyekszik kisebbíteni az újabb problémákat. A tárca lapunk kérdésére nem volt hajlandó elárulni, hogy mely iskolákat és hány diákot érintettek a hibák. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az oktatási tárca közérdekű adatot titkol el.

2006. 05. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vizsgák rendben lezajlottak – adta hírül az Oktatási Minisztérium közleményében az írásbeli magyar nyelv és irodalom érettségi befejezése után. A szöveg azonban így folyatódik: „néhány” csoport különböző okokból „némi” késéssel kezdte meg a vizsgát. Az okok között előfordult csomagolási hiba, az intézmény általi ellenőrzés elmulasztása átvételkor, a körzetközponti jegyző tévedése átadáskor, illetve gondot okozott az intézmény jelentős késése a reggeli tételátvételről.
Az oktatási tárca nem kívánt részleteket mondani a hibákról. Többszöri érdeklődésünkre végül annyit elárult, hogy a győri Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolába és a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskolába kevesebb tétel jutott, mint ahány érettségiző diák volt. Sipos János közoktatási helyettes államtitkár szerint az egyik iskolában a tanárok maguk sokszorosították a tételeket, míg a másik intézmény az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (OKÉV) kért segítséget, ott néhány perces csúszással kezdődtek az írásbelik. Sipos szerint az egyik iskolában „huszon-egynéhány”, míg a másikban „néhány” diákot érintett hiba. Az említett eseten kívül előfordult az is, hogy a jegyzői irodában összecserélték az iskolák csomagjait, így az intézményvezető egy másik iskola tételeit vitte el. Volt, ahol az jelentett problémát, hogy az iskolaigazgató nem az előre megjelölt időpontban ment a jegyzőhöz a tételekért, így nem ért vissza időben a kezdésre. Csomagolási hibák is akadtak, ám ezekről nem tudni, pontosan mit takarnak. Lapunk szerette volna megtudni a tárcától, hogy pontosan hány diákot és iskolát érintettek a mulasztások, név szerint melyek ezek az intézmények, és az adott iskolában hogyan oldották meg a hibát, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A sajtóiroda szóban azzal indokolta a válasz megtagadását, hogy egyáltalán nem fontos, hány gimnáziumban voltak problémák és pontosan mi történt, hiszen „végül is” mindenhol sikerült megírni a vizsgát.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman a tárca titkolózásával kapcsolatban lapunknak azt mondta: fennáll annak a veszélye, hogy az oktatási tárca közérdekű adatot titkol el, ha nem árulja el, hogy mely iskolákat és hány diákot érintett a hiba. Hozzátette: pontos állásfoglalást csak az összes tény ismeretében tud adni.
Az oktatási tárca a további vizsganapok zavartalan lebonyolítása érdekében ismét arra kérte az intézményvezetőket, hogy az átvételkor tételesen ellenőrizzék a vizsgaanyagok típusát és mennyiségét, hogy az esetleges hiány pótlásáról máskor időben lehessen gondoskodni. Ugyanakkor kijelentették: a mulasztások ellenére szankcióra egy intézménynek sem kell számítania, mert jogszabálysértés nem történt.
Tegnap 97 500 diák érettségizett, közülük 91 340-en közép-, 6251-en emelt szinten próbálkoztak. A kétszintű érettségi tavalyi bevezetése óta a magyar írásbelin lehet helyesírási szótárt használni. A szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotásra 180 perc állt rendelkezésre. Utóbbi általában 800-1100 szó terjedelmű esszé, tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A tárca szerint a vizsgafeladatok között vannak megtanult ismereteket számon kérő feladattípusok is, amelyek a korábbinál jóval kevesebb lexikális tudást igényelnek, de az érettségit döntően az információkat alkalmazó, rendszerező feladatok jellemzik.
Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke az Umberto Ecóhoz kapcsolódó feladatot tartotta a legérdekesebbnek, ugyanakkor szerinte a szerzőt nem sok diák ismeri. A másik két feladatot valószínűleg azonos arányban választották. Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egylete alelnöke a távirati irodának azt mondta: az idén az okozhatja a legnagyobb problémát, hogy emelt szintű érettségin a diákok egy része saját tanára előtt vizsgázik majd. Szerinte ez vastag esélyegyenlőtlenség, hiszen az érettségi most már az egyetemi felvételi alapja.
Emlékezetes: lapunk derítette ki, hogy az emelt szintű szóbeli és írásbeli vizsgákon is jogszerűtlen előnyhöz juthatnak a „hazai pályán”, vagyis vizsgaközpontként működő iskolájukban érettségiző diákok az idegen iskolákban vizsgázókkal szemben. Az OKÉV jó néhány pedagógust saját iskolájába osztott be dolgozatot javítani, miközben az intézmény tanulói ugyanitt vizsgáznak. Így több esetben előfordul, hogy a diák írásbeli dolgozatát saját tanára javítja és értékeli, majd a szóbelin – harmadmagával – ő vizsgáztatja és pontozza.
Ismeretes: tavaly májusban kiszivárogtak a középszintű tételek, és elektronikus formában a világhálón terjedtek. A magyar- és a matematikavizsgát még megíratták a diákokkal, ám az utóbbi eredményeit Magyar Bálint szakminiszter érvénytelenítette, és a tárgyból felvételiző mintegy 30 ezer diákot a vizsga újraírására kötelezte. A még hátralévő vizsgatárgyakból új tételsorokat nyomtattak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.