Két ciklus után elvesztették az oktatási tárca irányítását a szabad demokraták, ám az még nem látszik egyértelműen, hogy ez egyben a liberális oktatáspolitika végét is jelenti-e. Most úgy tűnik, hogy a szocialista miniszternek igen hálátlan szerep jut majd a bársonyszékben. Az eddig kiszivárgott információk szerint Hiller István legfontosabb dolga az lesz, hogy végrehajtsa az elődje, Magyar Bálint által kidolgozott megszorító intézkedéseket.
Tény, hogy az új kormányprogram részét képező oktatási programcsomagot még a liberális politikus dolgozta ki, és azt – kisebb módosításokkal – mindkét kormánypárt elfogadta. A kiszivárgott hírek szerint az új tárcavezető dolga lesz, hogy két lépcsőben a mostani heti húszról huszonnégyre emelje a tanárok heti óraszámát, egy, de inkább két évre befagyassza a közoktatási dolgozók bérét, és bevezesse az utólagos tandíjat. Az óraszámemelés becslések szerint tizenöt-húszezer pedagógus elbocsátását jelenti majd.
Egyes szakértők úgy látják: könnyen előfordulhat, hogy az eddig sikeres politikust, Hiller Istvánt kudarc éri majd a bársonyszékében, az oktatást érintő drámai megszorítások végrehajtását ugyanis nem lehet megúszni nagymértékű népszerűségvesztés nélkül. Persze az is előfordulhat, hogy a koalíciós tárgyalások során a szocialisták részéről csak taktikai húzás volt a liberális oktatási program elfogadása, hiszen a szabad demokraták ezzel garanciát kaptak reformjaik folytatására, így könnyebben engedték el a bársonyszéket. Nem kizárt, hogy Hiller megválasztása után teljesen felforgatja majd a Magyar által ráruházott intézkedéstervezetet.
Tény az is, hogy a két párt választási programjában is élesen kirajzolódtak az oktatáspolitikai különbségek. Az SZDSZ a liberális oktatáspolitika továbbvitelét, a kötelező tananyag csökkentésének folytatását, további informatikai fejlesztéseket és a szegregáció felszámolását ígérte. Az MSZP a kisdiákok mindennapos testnevelésének bevezetését, valamint minden településen óvodát ígért. Ezek közül a kistelepülési intézményekkel kapcsolatosak voltak leginkább szembeötlők, mert a szabad demokrata vezetésű tárca az utóbbi négy évben több száz oktatási intézményt zárt be, és nyíltan arra ösztönözte a kistelepüléseket, hogy más önkormányzatokkal társulva, közösen működtessenek egy-egy iskolát. Az Educatio Kht. adatbázisa szerint csupán tavaly szeptember 1-jén kétszáztizennyolc óvoda és iskola szűnt meg, és mindössze 95 új intézmény alakult. A kistelepülési óvodák kapcsán nyílt vita alakult ki a koalíciós pártok között: míg a szocialisták a korábban bezárt óvodák újranyitásáról beszéltek, addig a liberálisok úgy képzelték, hogy olyan diplomával nem rendelkező háziasszonyokat keresnek, akik nappalra hajlandók befogadni otthonukba a település kisgyermekeit.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
