Új típusú katonai misszióban vehet részt Magyarország, ha a következő kormány is úgy akarja. Az új külföldi szerepvállalás helyszíne Afganisztán lehet, ahol eddig is egy körülbelül 150 fős alakulattal teljesített szolgálatot a hadsereg. Az iraki kiképzőtáborba kiküldött őrszázadunk ugyanis végleg megszüntette a készültséget, mert a NATO nem tart rá igényt, így csak tankokat, és némi pénzt adhattunk az arab ország „demokráciájának megteremtéséhez”, amióta a honvédség szállító zászlóalja hazatért Irakból.
A figyelem nemzetközi szinten is az észak-atlanti szövetség legfontosabb békefenntartó térségére, Afganisztánra irányult, hiszen az ázsiai állam déli területein gyakorlatilag háború dúl, szinte állandósultak a fegyveres konfliktusok és a merényletek. A NATO katonai bizottságának legutóbbi ülésén is Afganisztán volt a fő téma. James Jones tábornok, a szövetség nemzetközi műveletekért felelős főparancsnoka kiemelte, hogy jelenleg az afganisztáni békefenntartás az egyik legfontosabb feladata a szövetséges erőknek, ezért a stabilizációs alakulatok létszámának növelésére lesz szükség, kiterjesztve a fennhatóságukat az ország déli területeire. Eközben hat új misszió, úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) felállítását is tervezik, szintén javarészt az Afganisztán déli térségében lévő településeken. Néhány helyszínt már ki is jelöltek a feladatra, az új csoportok a tervek szerint Day Kundi, Helmand, Kandahár, Urguzan és Zabul térségében tevékenykednének. Ezzel a szövetséges afganisztáni békefenntartó erő (ISAF) létszáma is ezres nagyságrendben megnövekedne.
A NATO fokozottabb afganisztáni szerepvállalásának célja többek között az is lehet, hogy az amerikai alakulatokat minél nagyobb számban lehessen kivonni az ázsiai országból, hogy George W. Bush Irán megszállására készülhessen. Európa ugyanis nehezen vonható be egy újabb, az iraki háborúhoz hasonlóan megalapozatlan és kétes kimenetelű katonai akcióba. Az sem mellékes persze, hogy Afganisztánban egyre súlyosabb harcok dúlnak, és megszaporodtak a merényletek. Múlt csütörtökön például egy nap alatt csaknem száz ember vesztette életét az ország déli részén, és pont azokban a tartományokban, ahol új PRT-alakulatok felállítását tervezik. Helmandban 15 rendőr és mintegy 50 tálib harcos halt meg egy fegyveres összecsapásban kilencórányi tűzharcot követően. Kandahárban az afgán erők és az Afganisztánban állomásozó koalíció katonái 18 tálibot öltek meg, és életét vesztette egy kanadai katonanő is. Éppen ezért gondolhatják a katonai szakértők, hogy az afganisztáni bővítés sikerének kulcsa a PRT-hálózat teljes kiépítése, amihez számos európai nemzet erőinek a felajánlására lesz szüksége a NATO-nak. Az újjáépítési csoportok ugyanis lehetőséget adnak a közigazgatás kiépítésére és a helyzet stabilizálására egy-egy tartományban. Olyan egységek ezek, amelyek sok esetben csak 50 százalékban állnak katonákból, és kiegészülnek civil szakértőkkel, kapcsolattartókkal. A létszámuk a feladat súlyától és jellegétől függően 50 főtől 300 főig terjedhet. A PRT-alakulatok eddig is nagy segítséget nyújtottak a békefenntartásban, de jelentős forrásokat igényeltek azoktól az államoktól, amelyek működtették ezeket.
A napokban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is bevallotta, hogy egy ilyen egység magyar vezetése akár tízmilliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek. Egy magyar irányítású PRT ötlete már akkor felmerülhetett, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly látogatást tett Washingtonban George W. Bush amerikai elnöknél. Amikor kiderült, hogy a kormányfő magával viszi hivatalos útjára Juhász Ferencet is, azonnal elindult a találgatás, hogy milyen újabb felajánlást teszünk az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak. Mivel Irakban szerényebben vállaltunk szerepet, mint egyes más kelet-európai NATO-tagországok (Lengyelország 1500, Románia 800 katonával vett részt a műveletekben), és a bagdadi kiképzőtáborba felajánlott katonáinkra sem tartottak igényt, a magyar kormány úgy érezhette, hogy bizonyítania kell. Meg kell győznie a szövetségeseket, hogy a védelmi költségvetés súlyos megkurtítása ellenére is növelni tudja a szerepét a nemzetközi missziókban. Erre kiválóan alkalmas lehet egy afganisztáni PRT-alakulat működtetése, hiszen ehhez a katonai jelenlétünket nem kell jelentősen fokozni a térségben, a kapcsolódó civil csoport felkészítése, kiszállítása és fizetése viszont nem feltétlenül a Honvédelmi Minisztérium költségvetését terheli.
Az új típusú magyar misszió gondolata tehát már tavaly ősszel felmerült, de a kormány nem vállalta az erről szóló döntést. Az új alakulat ugyanis öt évre elkötelezné az országot a külszolgálat teljesítésére, amely a választások előtt nem lett volna szerencsés, hiszen egy következő kabinet másként is gondolkodhatott volna nemzetközi szerepvállalásunkról. Feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy Juhász Ferenc először négypárti tárgyalásokat javasolt az ügyben, pedig egy parlamenti határozat értelmében a NATO-műveletekhez való hozzájárulásainkról a kormány saját hatáskörben is dönthet. A HM vezetésének elkötelezettségét jelezte az is, hogy Havril András vezérkari főnök már korábban is nyilatkozott a magyar PRT lehetőségéről. A Magyar Honvédség első embere kiemelte, hogy afganisztáni katonáink felkészültek a feladatra, és csak az összevonásukra, illetve átcsoportosításukra lesz szükség Kabul déli területeire, ahol feltehetőleg a hollandoktól vehetnénk át egy tartományi újjáépítési csoport vezetését. Erre azonban más országok is pályáznak. A már működő PRT átvétele jóval olcsóbb és biztonságosabb, mint a tervezett új helyszíneken kiépíteni egy saját alakulatot. Juhász Ferenc ezzel kapcsolatban nemrég egy sajtóbeszélgetésen megjegyezte: személyes véleménye szerint Afganisztán jelenleg a NATO legnagyobb kihívása és feladata, az ottani bővítésből ezért nem szabad kimaradni, de „az események önhibánkon kívül húzódtak el”. A kormány ugyanakkor már júniusban dönthet az új misszióról. Erre valószínűleg azért van szükség, mert a holland alakulatoktól szeptemberben kell átvenni a feladatot, és aki hamarabb hoz döntést a felkészülésről, nagyobb eséllyel kap lehetőséget a kabuli PRT vezetésére. Az idő azért is sürgeti a magyar kormányt, mert nemrég az Egyesült Államok kedvezményeket ígért azoknak az európai uniós országoknak, amelyek legalább 300 katonával támogatják őket Irakban vagy Afganisztánban. Az amerikai szenátus a bevándorlási törvény részeként arról döntött, az ilyen EU-tagállamok vízummentességet kaphatnának az USA-tól.
Mint ismeretes, eddig Magyarországnak nem származott különösebb gazdasági vagy politikai haszna abból, hogy katonákat küldött Irakba, illetve Afganisztánba. Az iraki szerepvállalást a magyar társadalom többsége is elutasította, és ez csökkenthette a kormány hazai pozitív megítélését. A következő kormány azzal érvelhet, hogy ha nem növeljük az afganisztáni missziónk létszámát, kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetünk, mint Románia, amelynek állampolgárai esetleg előbb kapnak vízummentességet az USA-tól, mint a magyarok. Keleti szomszédunk a tervek szerint jövőre csatlakozik az EU-hoz, bár az iraki szerepvállalás és az uniós tagság vélhetőleg nem lesz elég neki a vízummentesség elnyeréséhez.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
