Persányi Miklós maradhat a környezetvédelmi miniszter az MSZP és az SZDSZ politikai alkujának részeként. Sajtóértesülések szerint a szabad demokraták Szekeres Imre szocialista elnökhelyettes elől happolták el a minisztériumot, aki a honvédelmi tárca várományosa. Persányi tehát nem feltétlenül a környezetvédelemben és a vízügyben elért sikerei miatt lehet újra miniszter. A zöldek tiltakoztak is személye ellen Kuncze Gábornál, az SZDSZ elnökénél. Tizenhat civil szervezet tájékoztatta arról a pártelnököt, hogy a környezetvédelmi mozgalom jelentős része elégedetlen az előző ciklus környezetvédelmi politikájával és személyesen Persányi teljesítményével. A tárcavezető a zöldek szerint az utóbbi három évben nem tudta érdemben előmozdítani a környezet- és természetvédelem ügyét, ráadásul a civil szervezetekkel való kapcsolata is feszültté vált. – Persányi miniszterré válása esetén nem látunk garanciákat, hogy a negatív környezetpolitikai tendenciák megforduljanak – szögezték le a környezetvédők.
A miniszterrel szemben a legfőbb vád az előző években az volt, hogy sűrű PR-szereplései a nemzeti parkokban, avatókon csak a semmittevés leplezésére szolgálnak. Ezért akasztották a tárcavezetőre az azóta a minisztériumban is közhasználatúvá vált PR-sányi gúnynevet. Jellemző volt rá az is, hogy kényes ügyekben rendre államtitkárait tolta maga elé, ő inkább nem nyilatkozott.
Kuncze Gábor azonban rendíthetetlen maradt. Persányi Miklóst a jövő minisztereként mutatták be Kóka János leendő gazdasági és Molnár Lajos következő egészségügyi miniszter társaságában. A pártelnök nem tett említést a miniszter legfőbb erényeiről, amelyek alighanem döntő szerepet játszottak újraindításában: ciklusok óta ugyanis az a legfőbb elvárás a környezetvédelmi tárca mindenkori vezetőjétől, hogy tartsa távol magát a botrányoktól, és ne sok vizet zavarjon a kormányban.
Persányi már terveiről is nyilatkozott a sajtónak, mint közölte: a környezetvédelmi kormányzás „fő karakterét a zöldfejlesztések határozzák meg a következő négy évben”. Ismét hatalmas beruházásokat ígért, évente mintegy 300 milliárd forint értékben, regionális hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési projektről, a Vásárhelyi-terv beruházásainak felgyorsításáról, térségi vízgazdálkodási programokról és a nemzeti parkok modernizációjáról beszélt. Állítása szerint a jövőben stratégia készül a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás témakörében. Továbbá külön törvény szabályozza majd a vízgazdálkodást, a vízi közműveket és a nemzeti parkokat is. A miniszter kiemelte, hogy a kormány új energiastratégiát készít, amelyen belül a megújuló energiaforrások kiemelt szerepet kapnak. A miniszterjelölt kétértelmű állásfoglalást tett a genetikailag módosított (gm) növényekről: addig nem szabad ezeknek a vetőmagoknak a használatát engedélyezni, ameddig egyértelmű tudományos bizonyíték nincsen ezek egészségügyi ártalmatlanságának alátámasztására, illetve ameddig a magyar gazdálkodókra gyakorolt hoszszú távú gazdasági hatásokat nem látjuk. Hangsúlyozta azonban, hogy ezzel együtt mielőbb meg kell alkotni azt a szigorú szabályozást, amely a hagyományos és a gm-növények együtt termesztésének feltételeit határozzák meg. Az EU ugyanis bármikor feloldathatja Magyarországgal a gm-növények köztermesztésbe vonására bevezetett moratóriumot, és akkor a kormány kénytelen lesz szabad utat engedni azoknak.
Mindeközben a természetvédelmi szakma régi elvárásának tett eleget a parlament, amikor tegnap a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatásköre alá helyezte az erdőgazdálkodást. Ez a szakterület eddig a földművelésügyi tárcához tartozott.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
