Kicselezték a gazdasági lobbit

Egyelőre finoman szólva is hűvös fogadtatásban részesíti a kormány a választások után fellépő gazdasági lobbiszer-vezeteket. Máig nem került sor az általuk javasolt egyeztetésekre. A gazdasági lobbi háttérbe szorítására utal az is, hogy úgy tűnik, lekerül a napirendről a gazdasági csúcsminisztérium ötlete, a munka világának irányítása, a szociális kérdések pedig ezentúl egy tárcához tartoznának.

Kiss Roland
2006. 05. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a választások második fordulója óta az összefogás szükségességétől hangos a közbeszéd, és a gazdasági szereplők, no meg a kormány is mélyreható reformokat sürgetnek, a felszín alatt most is tetten érhető a jól bevált „oszd meg és uralkodj” taktika. A legutóbbi hírek alapján úgy tűnik: a kormánynak nincs ínyére az, hogy a gazdasági szereplők önálló véleményt fogalmaznak meg. Emlékezetes: a második forduló után tizenhat gazdasági szervezet felhívásban követelte a szükséges reformok elindítását, valamint a politika és a gazdaság közötti párbeszéd létrejöttét. Erre azóta sem került sor, sőt, a legutóbbi események a gazdasági lobbi háttérbe szorítása felé tett lépéseknek tűnnek. Kormány közeli orgánumok tudni vélik, hogy a korábban javasolt gazdasági csúcstárca helyett a jövőben is megmarad a munkaügyi minisztérium, és ide kerülne a szociális kérdések kezelése is. Komoly csalódás ez a gazdasági szereplőknek. Véleményük szerint a foglalkoztatás nem szociális gondoskodás kérdése, a munkanélküliség a gazdasági növekedéssel és a versenyképesség javításával orvosolható.
A kormány, a pártok és a gazdasági szervezetek közös tanácskozásának esélyét csökkentik azok a hírek is, amelyek a Manager Magazin legújabb számában láttak napvilágot. A kiszivárogtatások szerint Gyurcsány Ferenc és környezete nem szeretné a kormányalakítás folyamatát, valamint a kora nyári törvénykezési időszakot megzavarni efféle tárgyalásokkal, valamint attól tartanak: a nemzeti összefogásra való rábólintás egyenlő a csőd elismerésével. A lap szerint Gyurcsány azért is óvakodik a megbeszéléssorozat elindításától, mert annak végigvitele hosszú időbe telik, és mégiscsak illene figyelembe venni a felek által tett javaslatokat. Megállapíthatjuk tehát, hogy a miniszterelnök pontosan azokat a tényezőket kifogásolja, amikre a demokratikus egyeztetések valók. Arra, hogy kiderüljön az igazság, és arra, hogy a válságot valamennyi fél bevonásával orvosolják.
Más források szerint Gyurcsánynak két hónap sem volt elegendő arra, hogy megbocsássa Parragh László március 13-i tettét, amikor is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bizonyos területeken élesen bírálta a kormány teljesítményét. A baloldali koalíció valószínűleg azt sem nézi jó szemmel, hogy Parragh a Fideszhez hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor hangsúlyozta: a büdzsé rekordmértékű hiánya csak és kizárólag a régi-új kormány felelőssége, és ez még részben sem varrható az ellenzék nyakába. Az iparkamara vezetője a valós közmegegyezés kialakítását a következő éveket meghatározó, mélyreható reformok körül ítéli szükségesnek.
Az amúgy is zavaros összképet egyéni akciók színesítik. Széles Gábor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökeként távol maradt a gazdasági összefogástól, és azzal vádolja Parragh Lászlót, hogy kezdeményezésével a kormány szekerét tolja. Kóka János gazdasági miniszter viszont a minap találkozott a gazdasági képviseletekkel. Tény: Kóka és Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke már korábban jelezte párbeszédre való készségét. A gazdaság szereplői azonban a kormány, az országgyűlési pártok, valamint a gazdasági képviseletek, kamarák részvételével kívánják lefolytatni a vitát. Nem hivatalos forrásokból tudható: a szervezetek jelentős része vonakodva fogadta Kóka közeledését, nem nézik ugyanis jó szemmel azt, hogy a miniszter egymaga igyekszik kifogni a szelet az összefogás vitorlájából. Kóka aktivitását mutatja, hogy a két forduló között ő is gazdasági kerekasztal összehívására tett javaslatot. A liberális miniszter azonban úgy vélte, nagyobb a megegyezés esélye, ha Orbán Viktor nem kap komoly szerepet a politika színpadán. A tárgyalások hárompártivá szűkítésének magyarázata az volt, hogy a találkozó egy tavalyi gazdaságpolitikai nyilatkozatra építene, amit a Fidesz kampányízűnek minősített.
A késlekedés nem törte le a gazdasági szervezeteket: kitartanak amellett, hogy visszatereljék a politikát a tárgyalások mezejére, akár hónapok múlva is. Már a felhívás aláírásakor leszögezték: nem akarnak fellépni a politika színpadára, és a kormányalakítás folyamatába sem kívánnak beleszólni. Csak akkor hívnák össze a háromoldalú tárgyalásokat, ha erre valamennyi fél késznek mutatkozik. Egyelőre pedig nem ez a helyzet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.