Mitől mozog a forint?

Egyes befektetői körök meg voltak győződve arról, hogy a választások után a forint és a pesti tőzsdeindex újból szárnyra kap. Arról már kevesebben beszéltek, hogy a térségben devizaeladási folyamatok alakultak ki, és azt sem mondta senki, hogy a török líra a napokban bekövetkezett zuhanása milyen változásokat okozhat a hazai valutánál.

Néhány hete a befektetők még azon gondolkodtak, hogy az euróval szemben 254-ről 268–270 forintos szintre ugró magyar fizetőeszköztől nem kellene-e sürgősen megválni. Érthető volt a spekulánsok reakciója. Hiszen minden jel azt mutatta, hogy akár 300 forint is lehet rövid időn belül az euró árfolyama. A józanabb gondolkodású elemzők viszont már akkor jelezték, hogy a 260 forintos euró nem olyan veszélyes, hiszen a forint árfolyamában jelentkező megingás nem tükrözte a valós állapotokat. A forint tehát túlértékelt volt, de hogy mennyire, és valójában hol a határ, azt senki nem próbálta meghatározni. Sőt arra sem derült igazán fény, hogy milyen hatások vezénylik a forint árfolyamának mozgását.
Bár külső és belső erők egyaránt közrejátszanak a magyar fizetőeszköz értékének alakításában, nagyobb mértékben inkább nemzetközi erők befolyásolják a forintárfolyamot. Ha visszatekintünk az áprilisi eseményekre, és megnézzük, hogy a választások előtt miként alakult a forint kurzusa, láthatjuk, hogy látszólag valós indok nélkül is elindulhatott egy gyengítő folyamat. A választások közeledtével felélénkült a piac, a forint gyengülésében érdekeltek indokot találtak az eladásra. Manapság a kormány gazdasági intézkedései iránt érdeklődnek a külföldi befektetők, ha nem lesz megfelelő megszorítás, kereshetnek egy másik piacot.
Idehaza nemigen figyeltünk arra, hogy a tengerentúlon és az Európai Unióban is megkezdődött egy folyamat, amely lassan egy éve tart: ez pedig nem más, mint a központilag irányított kamatemelés. Tavaly ősszel kongatták meg a harangokat először a fejünk felett. Akkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve leköszönés előtt álló elnöke, Alan Greenspan jelezte: az amerikai gazdaságnak kamatemelésre van szüksége. A bejelentés hallatán el is indult a tőke a tengerentúli irányba. A kamatemelési várakozások hatására az amerikai kötvények hozama megnőtt, a befektetők visszatértek a biztonságos piacokra. Az olyan feltörekvő parketteket, mint például a miénk, elhanyagolták. Többek között ennek hatására gyengült a forint árfolyama az euróval szemben a korábbi 250-es szintről 270 közelébe.
Az Amerikai Egyesült Államokban a beígért kamatemelési várakozások valósággá váltak. A Federal Reserve a minap öt százalékra emelte az alapkamatot. Ugyanakkor a pénteki hirtelen forintgyengülést az okozta, hogy Törökország gazdasága jóval nagyobb bajban van, mint azt az elemzők gondolták. A jelentős mértékű töröklíra-értékesítésre amiatt került sor, hogy a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd dolláros segélyének célba jutása bizonytalan. A líra esésével párhuzamosan a könnyen mozdítható piacokról is elkezdtek kivonulni a befektetők, így az euró a budapesti devizapiacon 261 forintról 266-ra drágult.
Mindebből látható, egy-egy nemzetközi változással szemben milyen kiszolgáltatott a hazai valuta. A forint árfolyamának jelentős pozitív változása nem következhet be, de arra sem érdemes spekulálni, hogy rövid időn belül 300 forintba kerül majd az euró. Kormányoktól függetlenül mozog jelenleg a forint. Egészen addig, amíg a befektetőkből újból érdeklődést váltanak ki költségvetési gondjaink.