Tavaly novemberben mondta ki az Alkotmánybíróság (AB), hogy sérti az emberek önrendelkezési jogát a művi meddővé tétel jogi szabályozása. Ezért az egészségügyi törvény erre vonatkozó paragrafusait 2006. június 30-i hatálylyal megsemmisítette a taláros testület. Az eltörölt rendeletek azt mondták ki, hogy csak azok kérhetik családtervezési célból a beavatkozást, akik betöltötték 35. életévüket, vagy három vér szerinti gyermeket nevelnek.
Az AB döntése következtében június 30. után minden 18 évesnél idősebb személy szabadon kérhetné a művi meddővé tételt. Éppen ezt kifogásolja a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Mint azt tegnap Éger István, a köztestület elnöke elmondta: tagjaik egy része aggodalmának adott hangot, ezért kérték a Szülészeti-, Nőgyógyászati és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, valamint a MOK etikai bizottságának állásfoglalását. Ezek megerősítették, hogy elfogadhatatlan a művi meddővé tétel szinte korlátlan engedélyezése. Az orvosok ugyanis a betegek gyógyítására és a betegségek megelőzésére esküdtek fel, nem pedig csonkításra – hangsúlyozta. „A családi és iskolai nevelés hiányosságai, a bulvármédia romboló hatása a 18 éves korosztály önálló, felelősségteljes döntési képességét nagymértékben leszűkítette” – olvasható a MOK határozatában. Ebben szerepel az is, hogy „élesen szembekerülnének az egyén rosszul értelmezett szabadságjogai a biológiai törvényekből eredő, generációkon átívelő közösségi kötelezettségekkel”.
Az orvoskamara sürgős indítvánnyal fordult az új Országgyűléshez, s kérte, hogy alkosson mihamarabb új szabályt. Ha ez nem történik meg, Éger István elképzelhetőnek tartja, hogy egyes orvosok vagy kórházak megtagadják az ilyen műtétek elvégzését.
A művi meddővé tétel egyébként eddig is csak azoknak járt ingyen, akiknél a beavatkozás orvosilag indokolt volt. Akik saját
kérésre végeztették el, fizetniük kellett: az egészségbiztosító tájékoztatása szerint a férfiaknak körülbelül 25 500, míg a nőknek
48 500 forintba kerül a beavatkozás jelenleg. 2004 szeptembere és 2005 októbere között összesen 9 férfinál és 1227 nőnél végezték el a műtétet.
Az Egészségügyi Minisztérium tiszteletben tartja az AB döntését, és nem kezdeményez azzal ellenkező jogszabályalkotást – közölte a szaktárca sajtóosztálya. Olyan rendeletet szeretnének hozni, amely megfelel az AB határozatának, s biztosítja a cselekvésképtelen, a korlátozottan cselekvőképes és a kiskorú személyek védelmét.
A brüsszeli Magyar Ház előtt támadták meg a HírTV riporterét a szélsőbaloldali tüntetők, a rendőrök mentették ki