A tavalyinál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedésekkel szervezik a jövő pénteken, a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődő tavaszi érettségi időszakot. Az egyik legfontosabb változás, hogy a tételkészítő bizottságok a fő tárgyakból – matematikából, magyarból, történelemből, illetve angolból és németből – többféle, azonos értékű tételsort készítenek. Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) és az Oktatási Minisztérium (OM) a vizsgák előtt egy-két nappal, sorsolással dönti el, hogy melyik feladatsort írják majd a diákot. A tételeket így csak az utolsó napokban nyomtatják és a vizsgát megelőző napon szállítják a körzetközponti jegyzőkhöz. Az iskolaigazgatók az érettségi reggelén vehetik át a jegyzőktől a feladatsorokat tartalmazó csomagokat.
Fontos változás még az egy évvel ezelőtti intézkedésekhez képest, hogy idén jegyzőkönyvet készítenek a nyomdai munka minden fázisáról, így a keletkező selejtek pontos számáról és azok megsemmisítéséről is. Az érettségi feladatlapok csomagolását az OKÉV logisztikai osztálya végzi. A csomagolás és tárolás idejére 24 órás őrség garantálja majd a biztonságot. A tételeket leplombált csomagterű gépkocsikon szállítják, a sofőr mellett legalább egy kísérővel. Az idei feladatlapok minden egyes darabjára ráírják a „szolgálati titok” kifejezést, így azokat – a tavaly tavaszi malőrrel ellentétben – vélhetően sikerül minősíteni, azaz a tételek idő előtti nyilvánosságra hozatala bűncselekmények számít, ami egyéves szabadságvesztéssel sújtható. Sipos János, a tárca közoktatási államtitkára szerint a vizsgák megszervezésére mintegy 2,5 milliárd forintot különítettek el.
Az idei érettségi vizsgákra több mint 120 ezer diák jelentkezett, azaz ötezerrel több diák maturál, mint tavaly. A most először érettségizők száma – 95 500 – csaknem azonos a tavalyival, vagyis a korábban maturálók száma nőtt. Az 520 ezer tantárgyi vizsga közül 443 400 középszintű, 46 360 emelt szintű lesz, a fennmaradó beszámítós vizsgákat már korábban letették a tanulók.
Pósfai Péter, az OKÉV vezetője szerint idén 75 százalékkal több emelt szintű vizsga lesz, mint tavaly. A bátrak között több a korábban érettségiző, az emelt szintű vizsgák számának növekedése ugyanis nekik köszönhető. Az idén először maturálók vizsgáinak 87,5 százaléka közép-, s csupán 6,7 százaléka emelt szintű. Az írásbeli vizsgákat május 5–25. között tartják, az emelt szintű szóbeliket június 7–13., a középszintűeket pedig június 18–29. között rendezik.
A Magyar Nemzet tavaly hetekkel az érettségi előtt kiderítette annak a XXII. kerületi raktárnak helyét, ahol a tételeket őrizték, és megírtuk azt is, hogy az elvileg szigorúan titkos cím a Közbeszerzési Értesítőből könnyedén kikereshető. Később, a magyarérettségi előtti éjszakán, több internetes oldalon is megjelentek a magyar nyelv és irodalom középszintű tételsorának részletei, majd a magyarvizsga estéjén a másnapi matematikafeladatokat nyomták Magyar Bálint kezébe egy élő televíziós műsorban. Ennek ellenére a miniszter megíratta a matúrát, ám annak eredményeit egy nappal később érvénytelenítette tárca. Magyar a matematikából felvételiző mintegy negyvenezer diákot a vizsga újraírására kötelezte, a többiek pedig választhattak év végi matematikajegyük és az ismétlés között. A még hátralévő vizsgatárgyakból új tételsorokat nyomtattak.
A botrányhoz számos biztonsági hiányosság vezetett: a feladatsorokat már hónapokkal a vizsga előtt legyártották, és hetekkel a vizsga előtt kiszállították az iskolába. Számos intézményben azonban nincs az előírásoknak megfelelő, rácsokkal ellátott helyiség. Kiderült az is, hogy a középszintű tételeket nem látták el speciális biztonsági csomagolással, és a feladatsorokat nem megfelelően titkosították.
Magyar Bálint az ügyben feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A rendőrség azóta sem zárta ki, hogy a tételek a logisztikai központból szivárogtak ki, igaz, azt sem, hogy valamelyik iskolában bontották ki idő előtt a borítékokat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly június végén felkérte a Központi Ellenőrzési Hivatalt, vizsgálja ki az érettségi vizsgák lebonyolítását. A hivatal megállapította, hogy szabályozási hiányosságok és a meglévő szabályok be nem tartása vezetett az érettségi tételek idő előtti kiszivárgásához. A biztonsági intézkedések elégtelennek bizonyultak, az előírt nyilvántartások nem készültek el, és a szolgálati titokra vonatkozó adatkezelési szabályokat sem tartották be.
A szervezet szerint az OKÉV, a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Országos Közoktatási Intézet az érettségi feladatlapokat nem az általános ügyiratkezelés szabályai szerint tartotta nyilván, a titkos ügykezelés feltételeit nem építette ki. Esetükben a személyi és a tárgyi feltételei sem voltak meg a titkos ügykezelésnek. A rendszer hatástalanul működött, így utólag nem lehetett ellenőrizni, hogy mikor kerülhettek a tételek illetéktelen kezekbe. A felelőst sem lehetett megtalálni, mivel az előírások ellenére nem vezettek nyilvántartást a tételek útjáról.
A feladatsorokat gyártó nyomdával kötött szerződésben vállalt biztonsági követelményeket nem tartották be: a selejtet nem a nyomda területén semmisítették meg, arról jegyzőkönyv nem készült, és a tárca illetékese azt egyszer sem ellenőrizte. Így azt sem lehetett megállapítani, hogy mely tantárgyból milyen mennyiségben készült selejt. A tételek szállítását végző cég pályázatához nem csatolt részletes leírást arról, hogyan kívánja teljesíteni a biztonsági előírásokat, és hasonló nagyságrendű referenciamunkáról sem nyilatkozott, pedig ezeket előírta a közbeszerzési eljárás.
A rendkívüli intézkedések 190 millió forint többletköltséget róttak az államra. A korábban legyártott, a kiszivárgás miatt fel nem használt feladatlapok nyomtatása több mint 43 millió forintba került. A szervezet többek között azt javasolta Magyar Bálintnak, hogy rövidítse le a gyártás és a szállítás között eltelt időt, és lehetőleg olyan szervekre bízza a feladatlapok eljuttatását az iskolákba, amelyeknek van titkosügyirat-kezelési rendszerük. Az oktatási tárca közigazgatási államtitkára a vizsgálat után írásbeli figyelmeztetésben részesítette Pósfai Pétert, az OKÉV főigazgatóját.
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott