Pánikszerű félelem z idei érettségitől

Drákói szigorral készülnek az OKÉV és az OM illetékesei a jövő pénteken kezdődő érettségikre. A fontosabb tantárgyak tételeit csak az utolsó pillanatban sorsolják ki a többféle feladatsor közül, amelyek csak egy-két nappal az érettségi napja előtt kerülnek a nyomdába. Az iskolák csak a vizsga napjának reggelén kapják meg a feladatlapokat. A tételek kiszivárgásától való pánikszerű félelem indokolt, hiszen tavaly ez minden idők legnagyobb érettségi botrányához vezetett.

2006. 05. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyinál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedésekkel szervezik a jövő pénteken, a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődő tavaszi érettségi időszakot. Az egyik legfontosabb változás, hogy a tételkészítő bizottságok a fő tárgyakból – matematikából, magyarból, történelemből, illetve angolból és németből – többféle, azonos értékű tételsort készítenek. Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) és az Oktatási Minisztérium (OM) a vizsgák előtt egy-két nappal, sorsolással dönti el, hogy melyik feladatsort írják majd a diákot. A tételeket így csak az utolsó napokban nyomtatják és a vizsgát megelőző napon szállítják a körzetközponti jegyzőkhöz. Az iskolaigazgatók az érettségi reggelén vehetik át a jegyzőktől a feladatsorokat tartalmazó csomagokat.
Fontos változás még az egy évvel ezelőtti intézkedésekhez képest, hogy idén jegyzőkönyvet készítenek a nyomdai munka minden fázisáról, így a keletkező selejtek pontos számáról és azok megsemmisítéséről is. Az érettségi feladatlapok csomagolását az OKÉV logisztikai osztálya végzi. A csomagolás és tárolás idejére 24 órás őrség garantálja majd a biztonságot. A tételeket leplombált csomagterű gépkocsikon szállítják, a sofőr mellett legalább egy kísérővel. Az idei feladatlapok minden egyes darabjára ráírják a „szolgálati titok” kifejezést, így azokat – a tavaly tavaszi malőrrel ellentétben – vélhetően sikerül minősíteni, azaz a tételek idő előtti nyilvánosságra hozatala bűncselekmények számít, ami egyéves szabadságvesztéssel sújtható. Sipos János, a tárca közoktatási államtitkára szerint a vizsgák megszervezésére mintegy 2,5 milliárd forintot különítettek el.
Az idei érettségi vizsgákra több mint 120 ezer diák jelentkezett, azaz ötezerrel több diák maturál, mint tavaly. A most először érettségizők száma – 95 500 – csaknem azonos a tavalyival, vagyis a korábban maturálók száma nőtt. Az 520 ezer tantárgyi vizsga közül 443 400 középszintű, 46 360 emelt szintű lesz, a fennmaradó beszámítós vizsgákat már korábban letették a tanulók.
Pósfai Péter, az OKÉV vezetője szerint idén 75 százalékkal több emelt szintű vizsga lesz, mint tavaly. A bátrak között több a korábban érettségiző, az emelt szintű vizsgák számának növekedése ugyanis nekik köszönhető. Az idén először maturálók vizsgáinak 87,5 százaléka közép-, s csupán 6,7 százaléka emelt szintű. Az írásbeli vizsgákat május 5–25. között tartják, az emelt szintű szóbeliket június 7–13., a középszintűeket pedig június 18–29. között rendezik.
A Magyar Nemzet tavaly hetekkel az érettségi előtt kiderítette annak a XXII. kerületi raktárnak helyét, ahol a tételeket őrizték, és megírtuk azt is, hogy az elvileg szigorúan titkos cím a Közbeszerzési Értesítőből könnyedén kikereshető. Később, a magyarérettségi előtti éjszakán, több internetes oldalon is megjelentek a magyar nyelv és irodalom középszintű tételsorának részletei, majd a magyarvizsga estéjén a másnapi matematikafeladatokat nyomták Magyar Bálint kezébe egy élő televíziós műsorban. Ennek ellenére a miniszter megíratta a matúrát, ám annak eredményeit egy nappal később érvénytelenítette tárca. Magyar a matematikából felvételiző mintegy negyvenezer diákot a vizsga újraírására kötelezte, a többiek pedig választhattak év végi matematikajegyük és az ismétlés között. A még hátralévő vizsgatárgyakból új tételsorokat nyomtattak.
A botrányhoz számos biztonsági hiányosság vezetett: a feladatsorokat már hónapokkal a vizsga előtt legyártották, és hetekkel a vizsga előtt kiszállították az iskolába. Számos intézményben azonban nincs az előírásoknak megfelelő, rácsokkal ellátott helyiség. Kiderült az is, hogy a középszintű tételeket nem látták el speciális biztonsági csomagolással, és a feladatsorokat nem megfelelően titkosították.
Magyar Bálint az ügyben feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A rendőrség azóta sem zárta ki, hogy a tételek a logisztikai központból szivárogtak ki, igaz, azt sem, hogy valamelyik iskolában bontották ki idő előtt a borítékokat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly június végén felkérte a Központi Ellenőrzési Hivatalt, vizsgálja ki az érettségi vizsgák lebonyolítását. A hivatal megállapította, hogy szabályozási hiányosságok és a meglévő szabályok be nem tartása vezetett az érettségi tételek idő előtti kiszivárgásához. A biztonsági intézkedések elégtelennek bizonyultak, az előírt nyilvántartások nem készültek el, és a szolgálati titokra vonatkozó adatkezelési szabályokat sem tartották be.
A szervezet szerint az OKÉV, a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Országos Közoktatási Intézet az érettségi feladatlapokat nem az általános ügyiratkezelés szabályai szerint tartotta nyilván, a titkos ügykezelés feltételeit nem építette ki. Esetükben a személyi és a tárgyi feltételei sem voltak meg a titkos ügykezelésnek. A rendszer hatástalanul működött, így utólag nem lehetett ellenőrizni, hogy mikor kerülhettek a tételek illetéktelen kezekbe. A felelőst sem lehetett megtalálni, mivel az előírások ellenére nem vezettek nyilvántartást a tételek útjáról.
A feladatsorokat gyártó nyomdával kötött szerződésben vállalt biztonsági követelményeket nem tartották be: a selejtet nem a nyomda területén semmisítették meg, arról jegyzőkönyv nem készült, és a tárca illetékese azt egyszer sem ellenőrizte. Így azt sem lehetett megállapítani, hogy mely tantárgyból milyen mennyiségben készült selejt. A tételek szállítását végző cég pályázatához nem csatolt részletes leírást arról, hogyan kívánja teljesíteni a biztonsági előírásokat, és hasonló nagyságrendű referenciamunkáról sem nyilatkozott, pedig ezeket előírta a közbeszerzési eljárás.
A rendkívüli intézkedések 190 millió forint többletköltséget róttak az államra. A korábban legyártott, a kiszivárgás miatt fel nem használt feladatlapok nyomtatása több mint 43 millió forintba került. A szervezet többek között azt javasolta Magyar Bálintnak, hogy rövidítse le a gyártás és a szállítás között eltelt időt, és lehetőleg olyan szervekre bízza a feladatlapok eljuttatását az iskolákba, amelyeknek van titkosügyirat-kezelési rendszerük. Az oktatási tárca közigazgatási államtitkára a vizsgálat után írásbeli figyelmeztetésben részesítette Pósfai Pétert, az OKÉV főigazgatóját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.