Privatizálnák az autópálya-építő céget

A kormány tegnapi döntése szerint részlegesen privatizálnák az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-t, így a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését és üzemeltetését ellátó társaság 20–40 százalékos tulajdonrésze kerülne magánbefektetőkhöz.

A kormány magántőke bevonásával finanszírozná a tervezett és folyamatban levő autópálya-fejlesztéseket, ám ahhoz, hogy a költségvetés megkerülésével a piaci finanszírozási formát keresztül tudja vinni, újabb megoldással próbálkozik: részlegesen privatizálná az autópálya-hálózat fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős ÁAK Zrt.-t. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tegnap a kormányülést követően jelentette be, hogy az ÁAK Zrt. kisebbségi részvénycsomagját a Budapesti Értéktőzsdén értékesítenék. A részleges tőzsdei privatizációval 30 milliárd forintot vonnának be a cégbe, ezt az összeget viszont nem autópálya-építésre, hanem a sztrádák forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszereinek a fejlesztésére költenék. Kóka János közölte: az ÁAK számára már korábban megteremtették a „piaci termelői státust”, így a lehetőség adott a részleges magánosításhoz. A miniszter arról nem nyilatkozott, hogy mekkora üzletrészt akarnak a tőzsdei bevezetéssel magánbefektetőknek átadni, az előzetes tervek szerint 20–40 százalék közötti részvénycsomagot értékesítenének. Kóka János szerint a tőzsdei bevezetéshez hat hónapra van szükség. A kormány nem szándékozik magánosítani a Nemzeti Autópálya Zrt.-t, illetve a Magyar Közút Közhasznú Társaságot – mondta tegnap a miniszter.
A kormány az általa elfogadott finanszírozási modell szerint fejlesztené az autópálya-hálózatot, ehhez viszont az kell, hogy az ÁAK állami státusa megváltozzon. Kóka János tegnap arról szólt, hogy az első ütemben 1,5 milliárd eurót használnának fel az autópálya-építésekhez, ebből 320 millió eurót az Európai Fejlesztési Bank (EIB) nyújtana kölcsön formájában, emellett 1,18 milliárd euró értékű kötvényt bocsátana ki az ÁAK a nemzetközi tőkepiacon. Az EIB már döntött a hitel folyósításáról, a kötvénykibocsátás esetében nemzetközi bankokkal veszik fel a kapcsolatot – közölte a szaktárca vezetője. A második ütemben – attól függően, hogy mennyibe kerül az autópálya-építés – 400 millió euró értékű kötvényt bocsát ki vagy hitelt vesz fel az ÁAK.
A kötvénykibocsátás feltételeinek meglétét május második felére teszi a miniszter. Ezt megelőzően írnák alá a szolgáltatói szerződést: ebben az állam azt vállalja, hogy 75 évig rendelkezésre állási díjat fizet éves ütemezésben, amiből az ÁAK a fenntartás mellett a hiteleket törlesztené. A kötvény harmincéves futamidejű, euróalapú lenne – közölte Kóka. A miniszter szerint az általuk elfogadott finanszírozási modellel nem terhelik az idei költségvetést, azaz a tervezett hiánycél tartható. Elmondta: az autópályák továbbra is állami tulajdonban maradnak, és a hatóság állapítja meg az úthasználati díjat. Lapunk érdeklődésére, miszerint a tőzsdei befektetők által elvárt hozam mennyiben befolyásolja az úthasználati díjat, Kóka közölte, hogy az független lesz a magánosítástól. Az ÁAK bevételeit az állam garantálja, a befektetők nyereségének egyik formája, ha a cég hatékonyabban működik.
Ezzel a lépésével a kormány évtizedekre bebetonozza a befektető profitját, amit végül a költségvetés fizet meg – reagált a magánosítás hírére Fónagy János. Az Orbán-kormány közlekedési minisztere szerint félő, hogy később fokozatosan értékesítenék az ÁAK-t, míg végül csak jelképes állami tulajdon maradna benne. Fónagy szerint az is aggályos, hogy az új finanszírozási modellt az Eurostat csak utólag, a kötvénykibocsátás és a hitelfelvétel után véleményezi, és ha úgy foglal állást, hogy az ily módon bevont pénz mégis a költségvetést terheli, tovább nő a deficit.

Nyugati szimbólum. A hozzánk közeli fejlett nyugat-európai országokban – így Németországban és Ausztriában is – nemzeti szimbólum az autópályák állami kézben hagyása. Bár Gerhard Schröder kancellársága idején szóba jött a legendás német sztrádák kiszervezése, a javaslatot elutasították, csupán a tehertranzit számára szüntették meg a díjmentességet. Szomszédunkban, Ausztriában fel sem merült a privatizáció lehetősége, a francia kormány viszont a magyarországihoz hasonló könyvelési technikával próbálta meg csökkenteni hiányát 2004-ben. A tranzakció végül kudarcba fulladt, miután az Eurostat jelezte: nem tartja elfogadhatónak a módszert.