Érdekes összetételű delegáció jött össze tegnap a parlamentben, hogy megtárgyalják a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés jövőjét. A vitán nem volt jelen a jelenleg még hivatalban lévő oktatási miniszter, helyette Sándor Klára liberális politikus képviselte az SZDSZ-t.
Több mint érdekes volt az is, hogy míg a tandíjbotrány kapcsán hírhedtté vált Budapesti Gazdasági Főiskolát két ember is képviselte a tárgyaláson, addig a pécsi, a szegedi és a Debreceni Egyetemnek egyetlen delegáltját sem hívták meg. A zárt tárgyalás előtt a miniszterelnök megnyitóbeszédében kijelentette: „Sokat fogok változtatni, és azt kérem, tartsák velem a lépést.” Hozzátette, a mai tárgyalások célja az, hogy a kormányprogram végleges kialakítása előtt az adott szféra valódi szereplői is beleszólhassanak a munkába. Gyurcsány kijelentette: Magyarországnak a következő években versenyképesnek kell lennie, márpedig ennek motorja csak a tehetség és a tudás lehet. A felsőoktatásban bevezetett bolognai rendszert helyes iránynak nevezte, hozzátette ugyanakkor, hogy azon kisebb korrekciók szükségesek. A miniszterelnök szerint az a legfontosabb, hogy át kell alakítani az egyetemek üzleti felfogását, mert az intézmények belső gazdasági reformja nélkül nem lehetnek sikeresek az iskolák. Leszögezte, hogy a kutatás-fejlesztés finanszírozását a jövőben az üzleti nyereség és a hasznosulás alapján kell megvalósítani. A zárt ülés után egyedül Mészáros Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát tudtuk szóra bírni. A szakember szerint a tárgyaláson kiderült, hogy a jövőben nem jut több pénz a felsőoktatásra. A rektor szerint ugyanakkor az anyagi problémákat meg lehet oldani egyéb változtatásokkal, meg kell fontolni például, hogy szükség van-e 73 felsőoktatási intézményre és azok teljes infrastruktúrájára. Újságírói kérdésre elismerte, hogy több egyetemi vezető is tandíjpártiként lépett fel a tárgyalásokon, noha a kormányfő ezt nem hozta szóba. Mészáros szerint a felsőoktatási minőségi képzés nagyon sokba kerül, márpedig ha a bevételi forrás nem növekszik, akkor nehéz biztosítani a jó színvonalat.
A miniszterelnök a közoktatás szereplőivel is megbeszélést folytatott. A résztvevők névsora ebben az esetben is érdekes volt, hiszen egyetlen érdekvédelmi szervezetet sem hívtak meg a tanácskozásra. A kormányfő a közoktatásról szólva kijelentette: sokan már nyugalomra és a változtatások kiegyensúlyozott végrehajtására várnak az utóbbi évek radikális és villámgyors reformjai helyett. A közoktatás legnagyobb problémája, hogy még mindig nem képes csökkenteni a gyerekek közötti szociális különbségeket, az otthonról hozott hátrányokat. Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója szerint a miniszterelnök a megbeszélésen világossá tette, hogy ne számítsanak csodára, a közeljövőben nem nő majd jelentősen az oktatásra fordítható öszszeg. Hámori szerint sem a leendő miniszter személyéről, sem az esetleges megszorításokról nem esett szó. Az elbocsátásokkal kapcsolatos kérdésünkre a szakember azt válaszolta, a jövőben valószínűleg mérhetővé teszik a közalkalmazotti teljesítményt, hiszen jelenleg ebben a szférában nem mutatható ki egyértelműen a munkára való alkalmatlanság.
– Fogalmazzunk pontosan: Gyurcsány Ferenc saját szakértői köréből verbuvált személyekkel találkozott – mondta el lapunk kérdésére Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa. Szerinte azt sem tudni, hogy mi történt a megbeszélésen, mert semmitmondó nyilatkozatok követték. Kifejtette: annak érdekében, hogy Gyurcsány végre színt valljon, négy kérdésre várnak választ tőle. Ezek: lesz-e tandíj a felsőoktatásban? Lesz-e pedagóguselbocsátás a közoktatásban? Mire számíthatnak a kistelepülési iskolák, óvodák, megtartják vagy bezárják azokat? Végezetül pedig: lesz-e bérbefagyasztás az oktatás területén?
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
