Fenntarthatatlan a magyar nyugdíjrendszer, sokkal nagyobb a nyugdíjalap kiadása, mint amekkora a járulékokból származó bevétele. A költségvetésnek így egyre nagyobb összeget kell a hiány pótlására fordítani. A Central European Management Intelligence (CEMI) nevű gazdaságelemző ezért számos intézkedést tart szükségesnek Magyarországon.
Ezek többsége sokkoló szigorítás, ilyen például a nyugdíjkorhatár emelése. A javaslat szerint a férfi korhatárt 2011-ig fokozatosan 65 évre kellene növelni. A nőknél ezt a szintet 2015-re kellene elérni, majd 2050-re egységesen tovább emelni 67–68 évre. Hazánkban egyébként 2009-ben lesz egységesen 62 év a nyugdíjkorhatár. A férfiaknál már elértük ezt a szintet, míg a nőknél kétévente nő egy évet a korhatár a korábbi 55 évről. A CEMI szerint a korhatáremelés azzal is indokolható, hogy a születéskor várható élettartam az évszázad közepére a várakozások szerint a jelenlegi 72,5 évről 80-ra nőhet. A tanulmány szerint az EU-ban már ma is 65 év a korhatár, és sok helyütt további emelés várható, a növekvő élettartam és az egyre duzzadó deficit miatt.
A CEMI szerint a másik probléma, hogy túl sokan mennek idő előtt nyugdíjba. Az EU-tagállamok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb az átlagos munkában töltött évek száma, a férfiaknál 35,4, míg a nőknél 32,8 év. Az uniós országok túlnyomó többségében mindkét nem átlagosan 40 évnél többet dolgozik. A javaslat szerint szigorítani kellene a korai nyugdíjba vonulás szankcióit, azaz lényegesen nagyobb mértékben kellene csökkenteni az ellátmányát annak, aki ezzel kíván élni. Az idő előtti nyugdíjba vonulás érdekében szigorítanák a rokkantosítás rendszerét is, mondván: rengeteg az indokolatlan „leszázalékolás”. A 2005. januári adatok alapján a 2,46 millió saját jogú nyugdíjas 33 százaléka rokkantként szerezte jogosultságát.
A tanulmány szerzői szerint jövedelmükhöz képest indokolatlanul magas nyugdíjra számíthatnak a magyarok ahhoz képest, hogy milyen rövid időt töltenek munkában. A jelenlegi nyugdíjakat azonban nem csökkentenék, inkább felülvizsgálnák a nyugdíj-megállapítás és az évenkénti emelés rendszerét. A jelenleg alkalmazott svájci indexálás helyett – amely figyelembe veszi az inflációt és a nemzetgazdaság nettó átlagkereset-emelkedését is – a pusztán inflációkövető emelést tartják célszerűnek. Ez az emelés mértékének csökkenését jelentené.
Eltörölnék a 13. havi ellátmányt a jövőben nyugdíjba vonulóknál, a többieknél pedig beépítenék azt az alapnyugdíjba. A plusz egyhavi juttatás a CEMI szerint ugyanis jelentősen növelte a kiadásokat, az idén például körülbelül 170 milliárd forinttal.
Noha a járulékok növelését nem tartják célszerűnek – hiszen ez visszavetné a foglalkoztatottság reménybeli bővülését –, de a 2007-re és a 2009-re tervezett további 1-1 százalékpontos járulékcsökkentést visszavonnák.
A tanulmány szerint a nyugdíjalap hiányának egyik oka, hogy az elmúlt években 31 százalékról 26,5-re csökkent a nyugdíjjárulék (munkáltatói és munkavállalói együttesen), a másik pedig az, hogy jelentősen emelkedtek a nyugdíjösszegek. Hiába jelent még mindig magas terhet a versenyképesség szempontjából a 26,5 százalékos járulék, azt lehet mondani, hogy emellett sem garantálható a finanszírozás. Egyre romlik ugyanis az eltartói-eltartotti ráta, azaz egyre kevesebb járulékfizetőnek kell eltartania egyre több nyugdíjast.
Gyurcsány Ferenc egyelőre semmit nem közölt arról, milyen intézkedéseket tervez a nyugdíjrendszerben. Nem sikerült információt szereznünk a szociális tárcánál sem. Így nem tudni, hogy a kormány számol-e az itt említett javaslatok, szigorítások valamelyikével.
origo.hu
Építsünk egy boldogabb Magyarországot! – Kihirdették az idei beneFit Prize for Happy Employees pályázat győzteseit
