A tavalyi tételbotrány után az idén drákói szigorral készültek az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) és az Oktatási Minisztérium (OM) illetékesei az érettségikre. A tételek ugyan nem szivárogtak ki, a hibák száma mégis riasztóan nagy, különös tekintettel a tételcsomagokon szereplő hibás feliratra és esélyegyenlőtlenségi problémára.
Az egyik legfontosabb biztonsági változás az volt, hogy a tételkészítő bizottságok a fő tárgyakból – matematikából, magyarból, történelemből, illetve angolból és németből – többféle, azonos értékű tételsort készítenek. Az OKÉV és az OM a vizsgák előtt egy-két nappal sorsolással döntötte el, hogy melyik feladatsort írják a diákok. A tételeket így csak az utolsó napokban nyomtatták, és azokat a vizsga előtti napon szállították a körzetközponti jegyzőkhöz. A tételeket csak az érettségi reggelén vehettek át az iskolaigazgatók.
Idén jegyzőkönyvet készítettek a nyomdai munka minden fázisáról, így a keletkező selejtek pontos számáról és azok megsemmisítéséről is. Az érettségi feladatlapok csomagolását az OKÉV logisztikai osztálya végezte. A csomagolás és tárolás idejére 24 órás őrség garantálta a biztonságot. A tételeket leplombált csomagterű gépkocsikon szállították, a sofőr mellett legalább még egy kísérővel. Az idei feladatlapok minden egyes darabjára ráírták, hogy „szolgálati titok”. A tételek idő előtti nyilvánosságra hozatala tehát bűncselekménynek számít, és egyéves szabadságvesztéssel sújtható. Sipos János, a tárca közoktatási államtitkára szerint a vizsgák megszervezésére csaknem két és fél milliárd forintot különítettek el.
A biztonsági intézkedések valóban erősödtek, ám a szakmaiság és a precizitás nem javult, és ez idén már a vizsgák első napján kiderült, pedig május 5-én mindössze félszáz diák vizsgázott nemzetiségi nyelv és irodalomból. Az OKÉV hibás középszintű tételsorokat küldött a német nemzetiségi iskolákba, ráadásul a szervezők csak a vizsga közben vették észre a hibát. A központ visszavonta a feladatokat, a diákoknak pedig meg kellett várniuk, amíg a póttételeket az iskolákat az oktatási tárcával összekötő ADAFOR-rendszeren keresztül elküldik az intézménybe, és azokat a pedagógusok házilag sokszorosítják. A lapunkhoz betelefonálók szerint az egyik iskolában az ADAFOR-rendszer sem működött, így e-mailben kapta meg az intézmény a póttételeket. Az oktatási tárca sajtóirodája délután még azt közölte a távirati irodával, hogy minden rendben zajlott, kérdésünkre azonban később elismerték, hogy hiba történt. Írásbeli válaszuk szerint a német nemzetiségi nyelv és irodalom középszintű 2. számú tesztfüzete olyan feladatokat tartalmazott, amelyek egy korábbi vizsgaidőszakban emelt szinten már szerepeltek.
A nagy érettségi tárgyak vizsgáit technikai bakisorozat követte. A magyarvizsgákon kettő, a matematikán hét, a történelemvizsgán kettő, az angolérettségin szintén hét, míg a németvizsgán tizenhárom iskolában volt kevesebb tétel, mint ahány vizsgázó. Több helyen is előfordult, hogy az iskolaigazgatók tévesen egy másik iskola tételcsomagjait vitték el a feladatsorokat őrző jegyzői irodából, és az is megtörtént, hogy az intézményvezető késve ment a tételekért, így lecsúszott a reggel nyolc órai kezdésről. Az Oktatási Minisztérium persze igyekszik kisebbíteni a problémák súlyát. A magyarérettségi napján – a tételhiányos iskolák kivételével – még nem volt hajlandó elárulni, hogy összesen hány intézményt és hány diákot érintettek a hibák, ám Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman a közérdekű adatok eltitkolásával kapcsolatos nyilatkozata után már mindig kimerítően válaszoltak lapunk kérdéseire.
A Magyar Nemzet kiderítette, hogy a szervezők egy nem létező jogszabályrészt nyomtattak a tételcsomagokat lezáró biztonsági fóliákra. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki, ellenőrző bizottság és jegyzőkönyv vezetése nélkül is felbonthatná a tételcsomagokat. A hibát több, neve elhallgatását kérő iskolaigazgató jelezte lapunknak. A védőfóliákon álló felirat egy jogszabályrészre hivatkozik, a szöveg szerint ennek előírásai alapján kell eljárni a tételcsomagok bontása során. A fólián ez áll: a csomagot csak a vizsga előtt 30 perccel, a 100/97 kormányrendelet 18. paragrafusának 7. bekezdésében foglalt eljárás szerint lehet kibontani. Ám a hivatkozott kormányrendeletnek nincs hetedik bekezdése. A nem létező jogszabályrész értelemszerűen biztonsági előírást sem tartalmaz, így a tételcsomagokat bárki, bármilyen körülmények között kinyithatta. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint a hibát maguk vették észre. A biztonsági eljárás feltételeit egyébként a hivatkozott kormányrendelet 18/b paragrafusának (6) bekezdése írja elő. Ennek értelmében a csomagokat háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt kell felbontani, a bontás helyét, időpontját, a csomag állapotát és a jelenlévők nevét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az oktatási tárca lapunk kérdésére elismerte, hogy rossz a felirat a tételcsomagokon. Ugyanakkor azt állítják: az OKÉV a központot és az iskolákat összekötő zárt rendszeren keresztül még az érettségik előtt minden iskola figyelmét felhívta erre, és megjelölték azt is, hogy melyik bekezdés tartalmazza valóban az előírásokat. A minisztérium szerint az üzenetek figyelembevétele nélkül sem állna fenn, hogy a csomag bármikor felbontható lenne, hiszen az csak a bontási eljárás mikéntjét szabályozza. Emlékezetes: tavaly nem megfelelően titkosították a később kiszivárgott tételeket.
Vélhetően sokat hallunk még az idei esélyegyenlőtlenségi botrányról is, amit szintén a Magyar Nemzet derített ki. Eszerint az emelt szintű szóbelin és az írásbelin is előfordulhat, hogy független szakember helyett a diák saját tanára javítja ki a tanuló dolgozatát, illetve vizsgáztatja őt. A lapunkat megkereső pedagógusok szerint jogszerűtlen előnyhöz juthatnak az emelt szintű szóbeli és írásbeli vizsgákon az „otthon vizsgázó” diákok az idegen helyen érettségizőkkel szemben. A tanárok szerint a vizsgaszabályzat nem zárja ki, hogy a matúra alatt emelt szintű vizsgaközpontként működő középiskolában az intézmény saját tanárai is vállalhassanak dolgozatjavítást, illetve szóbeli vizsgáztatást. A lapunkat megkereső pedagógusok megdöbbenve tapasztalták, hogy az érettségi vizsgák zavartalan lebonyolításáért felelős OKÉV jó néhányukat saját iskolájukba osztotta be dolgozatot javítani, illetve szóbeliztetni, miközben az intézmény tanulóit ugyanide osztották be vizsgázni. Így több esetben is előfordul majd, hogy a diák írásbeli dolgozatát saját tanára javítja ki és értékeli, majd a szóbelin – harmadmagával – ő vizsgáztatja és pontozza.
Még szembetűnőbb az úgynevezett multiplikátorok esete, akik a dolgozatok megfelelő javítását ellenőrzik. A szabályzat az ő esetükben sem tiltja, hogy valaki a saját munkahelyén vizsgálja az esetlegesen tanítványai által írt dolgozatokat, és bizonyos esetekben kollégái munkáját értékelje. Az emelt szintű érettségi lényege éppen az, hogy független helyszínen, ismeretlen vizsgáztatók előtt zajlik. A tét óriási, hiszen a kétszintű vizsga bevezetésével eltörölték az egyetemi felvételi vizsgát, a tanulók felvételi pontjait pedig a matúra eredményéből számítják ki.
A Nemzeti Pedagógus Műhely azt várja az Oktatási Minisztériumtól, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra: hány olyan diák van, aki emelt szinten saját iskolájában, az intézmény egyik tanárának jelenlétében vizsgázik. A szervezet határozottan elítéli, és tiltakozik a tárca legújabb esélyegyenlőtlenséget növelő lépése ellen. Meggyőződésük szerint csak cinizmus vagy pedagógiai analfabetizmus állhat a mögött a tárca illetékesei által hangoztatott vélemény mögött, hogy a diszkrimináció nincs hatással a vizsgázóra.
Emlékezetes: tavaly tiltakozó akciókhoz és tüntetésekhez vezetett az a jogszabály, amelyik lehetővé tette, hogy a korábban érettségizők kombinálják korábbi érettségi jegyüket az emelt szintű érettségiért járó hét pluszponttal. Így jogtalan előnyhöz juthattak az akkori 18 évesekkel szemben, akiknek erre nem volt lehetőségük.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
