A világban termelődő jövedelmekhez való hozzáférés alfája és ómegája, hogy a tudományos és gazdasági élet szereplői milyen mértékben tudnak részesévé válni a mindent felölelő információáramlásnak. Ennek felismerése Debrecenben is megtörtént már évekkel ezelőtt – sőt lépések is történtek –, hiszen az önkormányzat és a Debreceni Egyetem együttműködésével optikai szálas információs hálózatot építettek ki – ám e rendszerek maximális kihasználására, illetve továbbfejlesztésére anyagiak híján eddig nemigen nyílt mód. Többek között ezen szeretne változtatni a Pólus program keretében a Szilícium-mező kulcsprojekt, aminek jelentőségét az adja, hogy nélkülözhetetlen szüksége van rá – az orvos- és agrártudományoktól a műszaki, természet- és közgazdaság-tudományokon át a jogtudományig –, gyakorlatilag minden terület innovatív elméinek. Az ország hat felsőoktatási centrumát érintő Pólus program célja pedig éppen az lenne, hogy ezen innovatív elmék mozgósításával új, a világpiacon is értékesíthető szabadalmakat, félkész és késztermékeket, szolgáltatásokat produkáljanak az egymással együttműködő kutatók, cégek és önkormányzatok, amelyek segítségével az adott régió be tud kapcsolódni a nagyobb profittal kecsegtető gazdasági tevékenységbe.
Amint azt Sipiczky Mátyástól, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnökétől megtudtuk, az ezredforduló egyik legizgalmasabb kihívásának számító genetika is rászorul a számítógépek segítségére, s már formálódik is egy új tudományág a bioinformatika. Debrecenben például az egyik kiemelt kutatási terület a DNS-lánc darabjai által hordozott információk feldolgozásának fejlesztése. A cél a lehető legnagyobb mennyiségű adat egyidejű kezelése annak érdekében, hogy minél többet tudjanak meg a betegségek genomikai hátteréről. Ma ugyanis már tudott, hogy a szervezet betegséghez vezető hibás kódjai a legtöbb esetben nem csak egy-két génhez köthetők. Ahhoz, hogy az adott betegség genomikai hátteréről tudományos alaposságú ismeretekhez jussanak a kutatók, egyidejűleg több tucat, időnként több száz gén megfigyelése is szükségeltetik.
A megfelelő informatikai háttér természetesen nemcsak élő szövet esetében ad a gyógyításban jól hasznosítható információkat, de olyankor is jó szolgálatot tesz, ha több évszázada halott emberek génjeinek tanulmányozásához használják fel eredményeit. A holttest ugyanis lezárt történet: genomjának tanulmányozása mint egy fénykép, pontosan megmutathatja a halál okát is. Ilyen, az új gyógymódok kidolgozása szempontjából kulcsfontosságú információkkal értelemszerűen nem szolgál az élő szervezet, megszerezhetők viszont ezek olyan „kincsesbányákból”, mint amilyet a váci Fehérek templomában talált több száz éves mumifikálódott holttestek jelentenek a kutatók számára. A genetika és az informatika összekapaszkodásával ugyanis a múmiák épen maradt DNS-láncaiból kideríthetőnek látszik, mi az oka annak, hogy az egyik testvért néhány éves korában elviszi a tbc-baktérium által kiváltott kór, a másik pedig hosszú élete végéig – a Fehérek templomában fellelt holttestek adta példánál maradva, több mint kilencvenéves koráig – hordozott magában gyilkos mikrobákat anélkül, hogy halálosan megbetegedne tőlük.
Bár a biológia és az informatika összekapcsolása nyilvánvalóan a XXI. század egyik tudományos kitörési pontja, a debreceni Szilícium-mező projekt gerincét érthető módon nem a bioinformatika jelenti – ez csak töredéke a tervbe vett fejlesztéseknek. A projekt keretében együttműködő partnerek azon túl, hogy az informatikában és az általa új lehetőségekhez jutó tudományokban jelentős eredményeket akarnak elérni, Debrecen városa, illetve a régió gazdasági életének fellendítéséhez is hozzá szeretnének járulni. Ebből a megközelítésből talán a legnagyobb jelentőséggel az a részprojekt bír, amelynek keretében olyan zártláncú informatikai hálózatot kívánnak létrehozni, ami elérhető minden régióban jelen lévő gazdasági szereplő, egyéb szervezet, illetve a lakosság számára is. A nagyszabású elképzelés megvalósításhoz első lépésként az kell, hogy beszerezzenek és továbbfejlesszenek egy olyan „agyközpontot”, amelynek gépei képesek a hálózaton belüli információk forgalmazására, célba juttatására – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Szilícium-mező kulcsprojekt egyik kidolgozójától, vezetőjétől. Ilyen információs forgalomirányító központ jelenleg csak Budapesten van: ez azt jelenti, hogy minden bit megfordul a fővárosban mielőtt célba érne. Még az is, amit egyik szobából a másikba küld munkája során két azonos cégnél dolgozó kolléga. A debreceniek szerint ez fölöslegesen megdrágítja az információtovábbítást: ilyen körökre nincs minden esetben szükség. Hasonlóképpen érdekes elgondolás az egyetemisták életét megkönnyítő Intelligens közösségi kártya részprojekt. Ennek keretében ugyanis sok, ma még elérhetetlen szolgáltatás válna elérhetővé a diákok és a debreceni polgárok számára. A Szilícium Mező kigondolói szeretnék elérni, hogy a közlekedés, közműszolgáltatás elszámolása, a sport- és kulturális létesítmények és egyéb szolgáltatások igénybevételekor ne kényszerüljenek készpénzhasználatra. Legyen egy olyan „szupercsipkártyájuk”, amivel mindezek a szolgáltatások elérhetővé válnak.
Kérdés, hogy mindez belekerül-e a Nemzeti fejlesztési tervbe 2007–2013 között, illetve az is, hogy elfogadás esetén milyen módon akarja az európai és hazai pénzeket a pályázókhoz eljuttatni a kormányzat. A jelenlegi elképzelés ugyanis az, hogy különféle minisztériumok legkülönfélébb célelőirányzataiban lesznek „eldugva” ezek a pénzek. Nagy kérdés, hogy a rejtekhelyek keresése közben lesz-e idejük a tudósoknak mindannak a megvalósításával is foglalkozni, amit kemény előkészítő munkával mindezidáig kigondoltak.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés