Az idén emelt szintű érettségin vizsgáztató pedagógus közölte: kollégáival megdöbbenve tapasztalták, hogy valamennyi munkatársukat saját iskolájukba osztották be vizsgáztatni, a diákok pedig náluk fognak érettségizni. A tanár szerint ezzel súlyos hátrányba kerülhetnek azok a tanulók, akiknek iskolájában nem szerveznek emelt szintű matúrát, hiszen ők valóban idegen helyszínen, ismeretlen tanárok előtt vizsgáznak majd – szemben az „otthon” érettségiző diákokkal.
A tét valóban óriási, hiszen az emelt szintű vizsga bevezetésével eltörölték az egyetemi felvételi vizsgát, a tanulók felvétlei pontjait a matúra eredményéből számítják ki.
*
Az emelt szintű vizsga hatvanszázalékos teljesítéséért hét pluszpont jár, amelynek megléte eldönti majd, hogy ki kerülhet be a népszerű szakokra és ki nem. Az országosan egységes értékelést a szervezők területenként külön vizsgaközpontok létrehozásával próbálták biztosítani, hogy a diákok független helyszínen, független zsűri előtt adjanak számot tudásukról. Azt nem tiltották meg, hogy az érettségi idejére vizsgaközponttá alakuló középiskolák tanárai saját iskolájukban vizsgáztathassanak, és azt sem, hogy a diák saját középiskolájában maturálhasson.
Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke szerint a háromtagú vizsgabizottságból csak az egyik pedagógus lehet a vizsgaközpontként működő gimnázium tanára, a másik kettő nem. Hozzátette: a központok jó része csak néhány tárgyból szervez emelt szintű érettségit, a többi tárgyból máshol vizsgáznak a diákok, ahogy az intézmény tanárai is máshol érettségiztetnek.
Megkerestük Pósfai Pétert, az érettségi vizsgák szervezését és lebonyolítását végző Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont vezetőjét, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az intézményben nem találtunk olyan, nevét vállaló munkatársat, aki kommentálná az ügyet. A megkérdezett munkatársak szerint ugyanakkor nem sérül az esélyegyenlőség, hiszen a három vizsgáztatóból csak egy lehet az „otthon” vizsgázó saját tanára, így a másik két tanár bizonyára ellensúlyozza azt, ha a pedagógus elfogultan pontozza diákját.
Az Oktatási Minisztérium sajtóirodája elismerte: előfordulhat, hogy a tantárgyi bizottság egyik tagja éppen a vizsgázó tanára. A vizsgaszabályzat ezt nem tiltja, hiszen a tantárgyi bizottságnak három tagja van, akik szótöbbséggel hozzák meg döntésüket, és a másik két tag véleménye ellensúlyozni képes az esetleges elfogultságot. Hozzáteszik: az érintett bizottsági tagnak joga van tartózkodni az értékeléstől.
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott